Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1989 (Veszprém, 1989)

Botanikai séta a Bakonyban

A Bakony területén két élesen elválasztható flórajárás osztozik. A szűkebb értelemben vett Bakony (a Vértessel és a Velencei-hegységgel) a Vesprimense flórajáráshoz, a Balaton-felvidék, a Tapolcai-medence és a Keszthelyi-hegység pedig a Balatonicum flórajáráshoz tartozik. A Bakony növényvilágának megismerésében és megismertetésében jeles botanikusok egész sora (többek között Kitaibel Pál is) tevékenykedett. Ismerkedjünk meg mi is röviden és csak nagyon vázlatosan a hegység ritka, védett növényeivel. Sétánk során induljunk el a Balaton-felvidéken. A közvetlenül a Balatontól északra emelkedő Balaton-felvidéken szubmediterrán éghajlati hatások érvényesülnek. A terület jellemző erdőtársulása, a cserszömörcés karsztbokorerdő ősszel különösen széppé varázsolja a Balatonra néző lejtőket. Az igazi virágpompát azonban itt is a tavasz kínálja. Az Aszófői-séd völgyében már a hóvirággal egyidőben kibontja sárga szirmait a téltemető (Eranthis hiemalis), melynek itt van az egyedüli bakonyi lelőhelye. Talán kevésbé érdekes, de szintén védett tavaszi fajok a fekete kökörcsin (Pulsatilla nigra), a rózsaszín szirmú leánykökörcsin vagy más nevén nagy kökörcsin (Pulsatilla grandis), a fényes sárga szirmú, gyógynövényként is számontartott tavaszi hérics (Adonisvernalis), a sárga és ibolyaszínű változatban egyaránt előforduló apró vagy törpe nőszirom (Iris pumila) stb. A Balaton-vidék tavasz végén nyíló növényei közül talán a Tátorján