Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1988 (Veszprém, 1988)
Látogatás a Bakonyi Természettudományi Múzeumban
mutatására, ahol sokan megcsodálják apró emlőseinket, köztük Európa legkisebb emlősállatát, a cserebogárnál alig nagyobb törpecickányt. Nagyméretű térkép szemlélteti a hegységben előforduló érdekes, ritka, többségükben ma már hivatalosan is védelmet élvező növények termőhelyeit. E növények egy-egy préselt példányát, köztük a kiemelt természeti értéket képviselő, fokozottan védett medvefül kankalint és a tátorjánt tárlóban is megtekinthetik az érdeklődők. A második terem érdekes színfoltját jelenti az élő bemutató. A terem közepén álló terráriumokat benépesítő élő állatok elsősorban a tanulóifjúság tetszését nyerik meg. A terráriumok állandó lakói természetesen a fogságot viszonylag jól tűrő kétéltűek és hüllők közül kerülnek ki. A terem látnivalóihoz tartozik még az ugyancsak tanulságos élőnövény bemutató. A következő terem anyaga talán a leglátványosabb. A terem közepén nyílt dioráma formájában szemlélhetők a hegység nagyemlősei. Az elsősorban vadászati tárgyat képező jól megtermett gímszarvaspár és vaddisznópár mellett őz, dám, róka, borz stb. hívja fel magára a figyelmet. A terem egyik sarkában a hegységben ma már csak ritkán fellelhető vadmacska jól megtermett kitömött példánya néz üvegszemeivel a látogatókra. A látnivalókat kiegészíti egy ízléses rovargyűjtemény, a hegység hal, kétéltű és hüllő faunájának képviselőiből folyadékos készítmény formájában összeállított anyag, valamint vadászati emlékek. Különösen megnyeri a látogatók tetszését a Bakonyban élő fák törzséből levágott darabokból készített kollekció. A negyedik terem tárlóiban elhelyezett geológiai anyagban a földtörténeti ókortól a legújabb időkig nyomon követhetjük a Bakony kialakulásának folyamatát és ismerkedhetünk a hegység területén előforduló jelentősebb kőzetekkel, ásványi kincsekkel és ősmaradványokkal. Az utóbbiak közül kiemelkedő jelentőségű a kavicsfogú álteknős, a veszprémi Jeruzsálem-hegy hazánk határain túl is ismert lelete, egyike a magyar földről előkerült leghíresebb ősmaradványoknak. Az eddig látottak kiegészítését, illetőleg bővítését szolgálja még a hegység növényeit, állatait, tájait és természeti értékeit bemutató 100 db-ból álló diasorozat vetítése. A kiállítás közismerten csupán kirakata egy múzeumban folyó munkának. A látogatók egy része azonban nem elégszik meg a kiállításban látottakkal, hanem ezen túlmenően szeretne bővebbet tudni a háttérben folyó kutató és közművelődési munkáról is. Ezért talán nem lesz haszontalan, ha röviden, inkább csak címszavakban erre is kitérünk. A volt ciszterci kolostor impozáns műemlék épületegyüttesében helyet kapott Bakonyi Természettudományi Múzeum ún. tájmúzeum, mely a Bakony hegységgel foglalkozik, mégpedig kizárólag természettudományi szempontból. Az elnevezés jól kifejezi, hogy az intézmény főfeladata a hegység természetvilágának kutatása. Hazánk máig egyetlen önálló vidéki természetrajzi szakmúzeuma „A
