K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2008/10. (Veszprém, 2008)

MRÁV ZSOLT: Egy Flavius-kori katonai öv veretei Balácáról

PFAHL-REUTER 1996. 138-140. PFAHL - REUTER 1996. 134-136.; FISCHER 2002. különösen 13-14. FISCHER 2002. 15. Ld.: FISCHER 2002. 15-16. és az „Archäologie der Schlahtfelder - Militaria aus Zerstörungshorizonten" témában megrendezett 14. ROMEC aktájának cikkeit a Carnuntum Jahrbuch 2005. évi kötetében. NICOLAY2002. 57. Fig. 6., 62-63. NICOLAY 2002. 63. VBM Inv.Nr. 55.250.177.; MRT 2, 34/14., 151. 29. kép; KOVÁCS - FEHÉR 2001. 170. Nr. 17., 180. Abb. 3/17. Az edénytöredék és a felirat keltezéséhez és értelmezéséhez legutóbb: KOVÁCS -FEHÉR 2001. 165-166 és NAGY 2007. 155.Anm. 53. Hangsúlyozandó azonban, hogy a felirathordozó sárga korsó korábbi, akár Kr.u. I. század végiII. század elejei keltezést is megenged, ezért elképzelhető, hogy a korsó és felirata a település legkorábbi időszakához kötődik, amikor Balácán még veteránok jelenlétével számolhatunk. Ennek nem mond ellent a legio II [adiutrix?] megnevezése sem, mivel az egységes Pannónia fennállásának idején telepíthettek a Kr.u. 89-től Pannoniában állomásozó legio II adiutrixböl leszerelt katonákat a Balaton-felvidékre. E veteránok is birtokolhattak olyan kerámiaedényt, amelyre a tulajdonjogukat jelző feliratot egykor mint katonák karcolták bele. A Cep(h)alot említő feliratos korsótöredéket ugyancsak Rhé Gyula - a Flavius-kori kötényes cingulum véreiéivel közel egyidőben - 1909-ben találta (PALÁGYI 1984. 31). Baláca, mint császári birtok azonos lehet a Itinerarium Antoniniben megnevezett, Veszprém körül feltételezhető Caesariana nevű császári saltus (It. Ant. 263, 6) központjával: KOVÁCS -FEHÉR 2001. 163-165. A veteránok szerepéhez a Balaton-felvidéken ld.: KUZSINSZKY 1920. 75; MÓCSY 1959. 3943.; GABLER 1994. 394. és a közeljövőben MRÁV s. a. A Balaton-felvidéken eddig talált három katonai diploma: 1. CIL XVI 84 (Kr.u. 138. jún. 16): Sex. lui. Primus, Trever, eq. coh. I. Thracum (Tótvázsony); 2. CIL XVI 104 (Kr.u. 154 nov. 3): Ursio Bustoronis f., Azalus (Öskü); 3. CIL XVI 57 (Kr.u. 110): Thaemus Horatif., Ituraeus, eq. alae I Aug. Itur. (Öskü). C. Iulius Severinus, vet(eranus) legionis I adiut(ricis): RIU 293 (Zalavár); M(arcus) Magiu(s) Marci f(ilius) Pup[ina I]ngenu(u)s B(a)eter(ris) veteranus: RIU 952 (Somogyvár). A Balaton-felvidéki fegyveres sírokhoz összefoglalóan Id.: MRAV s. a. A XIII. épülethez és építésének keltezéséhez: PALÁGYI 1994. 12. Freskódíszítéséhez legutóbb: GESZTELYI 1994. 22-28. (ún. sárga-lila szoba Hadrianus-kori freskóihoz); KIRCHHOF 2005. 173-198. (szüret jelenetes bacchikus mennyezetfestmény). PALÁGYI 1994. 12. A házak planírozási rétege a XIII. épület alapozási kiugrása alatt húzódik. Az ásatás eredményeit Csirke O. közölte: CSIRKE 2005. 25-51. Ld. Gabler D. meghatározásait bei CSIRKE 2005. 26-32. Ezek közül mindössze egyetlen Délgalliai töredék keltezhető tágabb, Flavius-kortól Hadrianus-korig terjedő időintervallumra (CSIRKE 2005., 26. Nr. 19), ez azonban nem módosítja a házak használatának és feladásának időpontját. GABLER - PALÁGYI 1989. 119., 126.; GABLER 1992. 293-294., 299-300., 302.; GABLER 2001.97-99. GABLER 2001. 117. GABLER 1971. 199-200.; GABLER 2006. 122-123. A Dél-galliai terra sigillaták felvevőpiaca Pannoniában kezdetben főleg a hadsereg volt: MEES 1993. 61-62. A Cserszegtomaj-Dobogódomb fegyveres sírjához egyelőre: MRT 1. 10/4.; a csopaki sírhoz: KUZSINSZKY 1920. 174-175.; MRÁV s. a. A település nagyobb méretére utalhatnak az I. „Herrensitz" peristvliumában talált korai terra sigillata leletek Id.: GABLER-PALÁGYI 1989. 119., 126.; GABLER 1992. 293-294., 299-300., 302.; GABLER 2001. 97-99.