K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2008/10. (Veszprém, 2008)
MRÁV ZSOLT: Egy Flavius-kori katonai öv veretei Balácáról
együttes viselete (8. ábra) 42 . A Balácán talált katonai öv tulajdonosa valamikor a Kr.u. I. század második felében szolgálhatott a római hadseregben. A cingulumok bőrszíjakból álló kötényét csak gyalogos katonák hordták 43 , ezért az öv tulajdonosa bizonyosan egy gyalogos alakulatban, a köténycsüngő mérete és kivitelezése alapján legvalószínűbben egy légióban katonáskodott. A nielloberakásos öviemezek elterjedéséből arra is következtethetünk, hogy a katona korábban valamelyik nyugati határprovinciában, legvalószínűbben egy Britanniában vagy Rajna-mentén állomásozó csapatban szolgált 44 . Innen azonban átvezényelték Pannoniába és leszerelésére már itt kerülhetett sor, valamikor a Kr.u. I. század utolsó harmadában vagy legkésőbb a II. század elején. Mindez összhangban van a Kr.u. I. század utolsó évtizedeiben Pannoniában és előterében lezajlott történeti eseményekkel, Domitianus dunai és Traianus dák háborúival, amelynek hadműveleteihez valóban Britanniából és a Rajna-vidékről vezényeltek át csapatokat, túlnyomórészt légiókat Pannoniába 46 . A Pannonia-i kötényszíjas cingulumok és a késő-Flavius-korban Ny-ról Pannoniába került csapatok közötti kapcsolatot jól illusztrálja a legio II adiutrix katonájának, C. Castricius Victomak Kr.u. I. század legvégére keltezhető Aquincum-\ sírsztéléje (9. ábra). A legio II adiutrixet Kr.u. 86-ban vezényelték Britanniából Pannoniába, 89-től pedig Aquincumban állomásozik, ezért nem meglepő, hogy a nem sokkal ezután állított síremléken C. Castricius Victor kötényszíjas cingulumoX visel, lunula alakú köténycsüngőkkel 45 . A korábbi véleményekkel ellentétben a cingulum köténye kevésbé az altest védelmét szolgálta 47 , inkább a katonák hadsereghez való tartozásának és privilegizált társadalmi státuszának egyik kifejezője volt 48 . Viselete a civilektől is egyértelműen megkülönböztette őket. Nem véletlen tehát katonák és veteránok síremlékein való gyakori ábrázolása 49 és az sem, hogy a katonák szolgálatuk és státuszuk jelképét, a saját tulajdonukban levő katonai övüket elbocsátásuk után is gyakran megtartották 50 . így kerülhettek elő katonai övhöz tartozó veretek fogadalmi ajándékként szentélyek elrejtett inventáriumából (Tekija 51 ), vagy sírmellékletként temetkezésekből (pédául Aznalcazar [Sevilla, Sp.] 52 , Chassenard [Allier, F.] 53 ; Verdun [Slovenia] 1. sír 54 ) és vidéki civil települések, köztük villák területéről. A balácai cingulum lelőhelye is a ripáióX távol, egy provincia belsejében fekvő polgári településen található, ezért azon nagyszámú fegyver és katonai felszerelési tárgy közé sorolható, amelyek nem katonai kontextusból származnak. A civil környezetben előkerült militaria értelmezési problémái az utóbbi évtized kutatásában különösen nagy hangsúlyt kaptak 55 . Néhány területen, mint a Loire mentén 56 , felső-germaniai-raetiai limes hátországában 57 vagy a batavus területen 58 már összegyűjtötték és komplex módon értékelték e fegyverleleteket, máshol azonban csak résztémákkal foglalkoztak, mint például egyes polgári települések (villák, vicusok, városok) militaria leleteivel 59 vagy Pannoniában és Daciában a fegyveres sírokkal 60 . Az újabb kutatásoknak köszönhetően ma már kimutatható, hogy a hátországban előkerült fegyverek egy része közvetlenül a hadsereghez, aktív katonákhoz vagy paramilitáris erőkhöz (a Kr.u. III. században akár felfegyverzett civilekhez 61 ) köthető 62 . Ezek magyarázhatók többek között átvonuló, időlegesen vagy tartósan polgári településeken állomásozó katonák jelenlétével (különösen főútvonalak mentén, nagyobb városokban) és fegyvergyártó műhelyek 63 vagy utcai harcok hagyatékaként 64 . Másik részüket azonban bizonyosan veteránok birtokolták, akik a polgári életben a militaria tárgyakat rendeltetésüktől eltérően, jobbára presztízstárgyként használták. Ezt J. Nicolay a katonai felszerelési tárgyak ún. társadalmi, polgári használatának („social use of equipment") nevezte 65 . Egyes veteránok az érzelmileg számukra fontos
