K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2008/10. (Veszprém, 2008)
MRÁV ZSOLT: Egy Flavius-kori katonai öv veretei Balácáról
egy ilyen bronzgyűrűre fűzött csüngőt tarthatott (6. ábra). Mindezek a formai jellegzetességek a balácai veretet egyértelműen a cingulumok kötényszíjainak veretei közé sorolják. A csüngő mérete és levél alakja miatt a balácai lelet legközelebbi párhuzama az aznalcazari lelet levélcsüngős vereté, bár annak szélei - egyes levéltípusok éléhez hasonlóan - csipkés (7. ábra) 2 *. A kötényszíjak száma az ábrázolások alapján általában 3-6/8, leggyakrabban azonban 4. Az aznalcazari lelet négy lunula és egy levél alakú csüngős kötényveretet tartalmazott. J. A. Fernandez szerint az utóbbi inkább „leaf-shaped belt terminal" lehetett, ez azonban a lunulas veretek méretével, szíj befogójával való azonossága alapján kizárható. Valószínűbb, hogy mind az öt csüngős veret kötényszíjak végét díszítette. A pulai cingulum ábrázoláson 3 lunula- és egy levél alakú csüngő látható 29 , amely a különböző alakú csüngős veretek kombinálását, egyidejű használatát bizonyítja akár egy övgarnitúrán belül. Hasonló elképzelhető a balácai öv esetében is. A levél, lunula vagy romboid alakú csüngős kötényszíjak használatának idejét M. C. Bishop majd J. A. Fernandez pontosan behatárolta. Ebben egyrészt az ábrázolásokra, másrészt régészeti adatokra, a jól keltezett leletösszefüggésből származó darabokra támaszkodtak. M. C. Bishop a kötényszíj as cingulumok 45 ábrázolását gyűjtötte össze, főleg a Rajna-vidéki katonasírkövekről, britanniai, itáliai szepulchrális emlékekről, Róma városi és provinciális történeti illetve triumphális témájú reliefekről. Ezek egyike sem későbbi a Kr.u. II. század elejénél, túlnyomó többségük pedig bizonyosan a Kr.u. I. századra keltezhető. Ugyanez igaz a zárt leletegyüttesből származó kötényszíj véretekre is. A tekijai kincsleletet Kr.u. 83-89 között rejthették el 30 , a Herculaneum-i „katona" Kr.u. 79-ben halt meg 31 . A Vindonissa-\ darabok 32 Kr.u. 101 előtt voltak használatban, akkor, amikor Vindonis sáb&rx még légió állomásozott 33 . A Siscia-i veret 34 a Flavius-kornál valószínűleg korábbi lehet, mivel a kezdetben katonai állomáshelyként szolgáló település a Kr.u. 70-es évek elejétől már colonia Flavia 2,5 . Acaerleoni legiótábort Kr.u. 75 körül építi fel a legio II Augusta^, az innen származó lunulacsüngö 37 ezért ennél az időpontnál valamivel későbbi. A kölni ezüst köténycsüngő a másodlagos csüngőn ábrázolt császárportré (Vitellius?) alapján Flavius-kori lehet 38 . A cingulumhoz tartozó köténycsüngőket - köztük a balácai lelet legközelebbi ismert párhuzamát - tartalmazó aznalcazari sírt J. A. Fernandez a Flavius-korra keltezte 39 . Mindezt figyelembe véve feltételezhető, hogy a véretekkel díszített kötényszíjak a Kr.e. I. század második felében jelentek meg a katonai öveken, a Kr.u. I. század első felében a legelterjedtebb a használatuk, és a Kr.u. II. század elejétől fokozatosan eltűntek 40 . A balácai veret közeli analógiái, az aznalcazari, a Vindonissa-i, a caerleoni és a tekijai leletek egyértelműen Flavius-koriak, ezért a balácai kötényszíjvégveretet sem keltezhetjük ennél későbbre. Flavius-kori veterántelep Balácán? Keltezésük és funkciójuk alapján valószínű, hogy a két, eredetileg ónozott felületű balácai cingulumveret egy és ugyanazon katonai övhöz tartozott. (Lelőhelyük is egymás közelében feküdt, mivel az övlemez és a kötény veret egyaránt az I. számú főépület területén, az 1906-ban és 1907-ben folytatott ásatások során került elő 41 .) A veretek azonos övhöz való tartozását igazolják a Kr.u. I. századi síremlékek katona alakjai is, ahol egyértelműen látszik az öviemezekkel díszített cingulumok és a csüngős véretekben végződő kötény szíjak
