K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2005/9. (Veszprém, 2005)

KIRCHHOF ANITA: Újabb adatok a balácai ún. vörös-fekete szoba rekonstrukciójához

tetejéről kerültek elő.

79 A vörös töredékek említése esetében mind a vörös ebédlő, mind a vörös-fekete szoba falfestményei számításba jöhetnek, hiszen mindkettő nagyméretű paneljai ugyanolyan vörös színű alappal készültek. Rhé Gy. az ásatásain előkerült falfesményeket három csoportra osztotta,

80 az ún. vörös-fekete szoba falfestményét a Kr. u. 100 körűire keltezett I. csoportba sorolta és a Pompeii III. stílussal hozta kapcsolatba.

81 Nagy L. a pannóniai falfestészetről írt összefoglaló tanulmányában részletesen foglalkozott a balácai falfestményekkel. A Rhé Gy-féle I. csoport falfestményeit a nyugatpannoniai festészeti körhöz tartozónak vélte és festésük jellege alapján a Kr. u. I-II. század fordulójára, pontosabban a II. század első két évtizedére keltezte, motívumai alapján, pedig a IV. Pompeii stílussal kapcsolta össze.

82 B. Thomas E. a Rhé Gy-féle I. csoport töredékeit Kr. u. 60-120 közé keltezte és Nagy L-hoz hasonlóan a IV. Pompeii stílussal hozta rokonságba.

83 Az I. csoport falfestményeinek pusztulását a Kr. u. II. század végére-III. század elejére helyezte.

84 Wellner I. a magyarországi római kori épületek belső díszítőművészetéről írt összefoglaló tanulmányában a balácai falfestményeket, hasonlóan Rhé Gy-hoz, a Pompeii III. stílussal kapcsolta össze és Kr. u. I-II. század fordulójára keltezte.

85 M. Frizot 1981-ben megjelent értekezésében áttekintést nyújt a magyarországi római kori falfestményekről. A balácai falfestményeket a Kr. u. I. század végére-II. század'elejére keltezte és motívumait a IV. Pompeii stílus díszítőelemeivel állította párhuzamba.

86 Az 1976-84 között, Palágyi S. által az I. főépület területén folytatott ásatások hoztak még felszínre falfestményünkhöz tartozó töredékeket.

87 Az új ásatások során a Rhé Gy. által részlegesen megfigyelt, I. számú épület alatt talált, régebbi,

88 Palágyi S. által XIII. számmal jelölt épületet sikerült meghatározni.

89 A XIII. épület pusztulása a Kr. u. II. század második felében következett be, amelyet követően a Kr. u. II. század végén-III. század elején megkezdődött az I. számú főépület építése.

90 A pusztulást követő és az új lakórész építését megelőző tereprendezési munkákhoz köthető a Rhé Gy-féle I-II. csoportba sorolt falfestmények elplanírozása a főépületnél, azaz mindenképpen a Kr. u. II. század közepénél korábbra lehet keltezni ezeket. A balácai villagazdaság első kiépülésének kezdete az import kerámia megjelenése alapján a Flavius kor és az I. század 80-as éveire keltezhető.

91 A falfestmény keltezéséhez a fő stílusjegyek elemzésével juthatunk még közelebb. A falfelületek díszítése nagyobb vörös panelekkel és fekete kandeláberekkel a Kr. u. I. század második felében és a II. század elején az északi és nyugati provinciákban a IV. Pompeii stílus befolyásaként széleskörűen elterjedt. Gyakori a kandeláberek ismétlődő kerek motívummal való kitöltése és a vörös panelek zöld sávval történő keretelése. A provinciákban a falfestménynek az egyszerűbb változata is nagy közkedveltségnek örvendett, amelynél sima csíkokkal és sávokkal helyettesítették a díszes keretmotívumokat.

92 Az egyszerűbb kivitelezés, a mezők keretmotívumaként alkalmazott egyszerű sárga csík ill. a paneleket keretező zöld sáv és a kandeláberekben megrajzolt kerek motívumok megléte, mind ehhez a körhöz kapcsolják a balácai vörös-fekete szoba falfestményét. A lábazaton a balácai falfestményekhez hasonlóan sötét háttér előtt vízparti jele-