K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)

HOLCZINGER IMRE - NEDUCZA BORISZLÁV - PATTANTYÚS-Á. MIKLÓS: A balacai VI. épület környezetében 2003-ban végzett földradar mérések eredményei

A szelvényezést (a 3. ábrán bemutatott módon) DNy-ÉK irányú, egymástól egy méterre elhelyezkedő vonalak mentén végeztük, folyamatos mérési üzemmódban. Az egyes szelvényeket utólag egyenként megfelelő irányba kell forgatni (ti. oda-vissza történik a mérés), a markerek alapján helyreigazítani a távolságadatokat, majd az első beérkezések elemzésével megállapítani a „nullaidőt". Ha ezeket a műveleteket pontatlanul végezzük, a további ábrázolásokon nem fog összeállni a helyes összkép a területről. A feldolgozás során az adatokon néhány matematikai művelet végrehajtása (erősítés, frekvenciaszűrés stb.) szintén szükséges a jó képi megjelenítéshez. Az 5. ábrán három kiragadott, részben feldolgozott mintaszelvényt mutatunk be, amelyeken egyenként elemezve is láthatók a törmelékes zónák, a konkrét falhatások, amelyek az építmények vonal menti lehatárolását teszik lehetővé. Az ábrán látható legalsó szelvény pont a körítőfal fölött ment végig, ami jól látszik a reflexiók erősségén a többihez képest, és ezen kijelölhető a sarokpont is, valamint lehatárolhatok a falon kívüli épület határai. A területi ábrázoláshoz az egymás mellett elhelyezkedő 54 db, a bemutatottakhoz hasonló felvételnek a különböző idő- (illetve mélység-) tartományban mért amplitúdóértékeit használtuk fel. Ezeket az átlagsebességgel számolt, ún. mélységszeleteket, anomália-térképeket mutatjuk be a 6. ábrán. (A megadott mélységek csak közelítő jellegűek.) A 30 és 40 cm mélységekre vonatkozó térképeken többnyire csak az elszántott törmelékek hatása látható. 50 és 60 cm mélységekben rajzolódik ki legmarkánsabban a körítőfal mindkét irányban, valamint a sarokpont, és megállapítható az is, hogy az irányváltozás derékszögű. A Rhé-térképen jelzett, falon kívüli (VI. sz.) épület inkább a nagyobb mélységekben (80-100 cm) jelentkezik dominánsan, és alakja jól illeszkedik a korábban jelzetthez. Ebben a mélységtartományban viszont eltűnik a körítőfal hatása. Az ettől DNy-ra jelzett négyszögletű épület nyomai szintén ezekben a mélységtartományokban találhatók a térképek bal szélén. Meg kell még említeni a körítőfalon kívül, attól DK-re található, erősebb reflexiós anomáliát, amely azonban - az egyedi felvételek elemzése alapján - inkább talajtani, mint régészeti okokkal magyarázható. Összefoglalás A balacai régészeti terület jól mérhető földradarral. A mérési eredmények kitűnően leképezik a felszínen nem látható, föld alatti objektumokat, ezáltal pontosítható az épületek elhelyezkedése, körbehatárolása, új objektumok fedezhetők fel, sőt, még mélységbeli információ is megállapítható, amiből az egykori építkezési periódusokra is következtetni lehet. A Noggin berendezéssel viszonylag gyorsan, helyben értelmezhető, átfogó képet lehet kapni egy terület jellemzőiről, míg a pulseEKKO műszerrel, sűrű szelvényezéssel végzett szisztematikus mérés eredményei - megfelelő feldolgozás után - részletes képet adnak az objektumok területi és mélységbeli elhelyezkedéséről. Régészeti szempontból fontos lehet, hogy a mostani mérések eredményei alapján megállapítható a körítőfal pontos elhelyezkedése, iránya, a törésnek derékszöge és, nem utolsósorban, a falazat mélysége. A falon kívüli és belüli épületek helye is tisztán