K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai római kori villagazdaság XVI. épületének feltárásáról

mokba mélyült az a két barna betöltésű, 28-46 cm széles árokrészlet, amely párhuzamos a kőfalakkal. Szimmetrikus elrendezésűeknek látszanak, de a K-i kissé közelebb fekszik a K-i falhoz, mint a Ny-i a Ny-ihoz. A III. és XVI. épület közötti tömör barna réteg lehetett az eredeti, külső felszín. Ez a szint magasabb, mint a második és harmadik fal (XVI. épület Ny-i és K-i fala) közötti sárgásbarna, omladékréteg alatti felület. A XVI/1. kutatóárok D-i tanúfalában a III-XVI. épület között, egy barna betöltésű gödör mutatkozott. Az épület közepe táján 77x133 cm-es vörösre égett felület, ettől Kre pedig római kori falfestménytöredékekkel betöltött mélyedések mutatkoztak. (Pl. az egyik mélyedés 56 x 78 cm) A töredékek közül sikerült kiemelni egy körökből szerkesztett, fehér alapú, vörössel keretezett sárga és zöld kitöltésű szirmokból álló virágmotívumot. (5. ábra f., 15. ábra 3.) Az ún. tapétamintás töredék valószínűleg mennyezetet díszíthetett.

14 Miután a falfestménytöredékek mélyedésekből kerültek elő, inkább elplanírozásra, mint leomlott és megközelítőleg helyben maradt falrészletekre kell gondolnunk itt is és a III/21. - XVI/2. kutatóárok tanúfala alatti falfestményrészletekkel kapcsolatban. A kutatóárokban tovább K felé, de még a gerendaárok előtti 126 cm átmérőjű gödörbe egy 36 cm átmérőjű cölöpöt ástak. A gödör közepén feltárt vörös homokkövek jól illeszkedtek volna abba a kő pillérsorba, amelyek közül a K-i oldalon kettő a XVI/8-10. ill. a 111/21, szelvényben került elő. A gödör azonban vitathatóvá teszi a kövek elsődleges helyzetét. Kő- és téglatöredékekkel betöltött cölöplyuk mutatkozott a K-i fal és a kutatóárok E-i tanúfalának szögletében is. Az 53 cm-es átmérőjű nagy cölöplyuk szerepe ismeretlen, (építkezés, újkor stb. ?) A római kori omladék a XVI/2. kutatóárokban barna tömör ill. az azt borító vékony mészszemcsés rétegre (belső felszín-járófelület), barna rétegek hiányában (pl. az árok D-i felében, a 111/21. szelvényben és attól D-re), a sárga, sárgásbarna homokos agyagra hullott. A helyenként bolygatott római kori omladékréteget a XVI/2. kutatóárokban a falcsonktól (2. osztófal) D-re fekete-barna agyagrögös réteg fedte, amelybe szintén gödröt (ház ?) mélyítettek. Az aszimmetrikus metszetű, 308 cm-en követhető, 18-47 cm mély gödör E-i széléhez még egy ívelő, 85 cm hosszú, 9-15 cm széles, hamus, kormos betöltésű csík csatlakozik. A kutatóárok kormos rétegeiben a római kori omladék felett sok volt a vassalak és az állatcsont. A római kori omladékrétegig a felsőbb rétegekből őskori, római kori, közép- és újkori leletek kerültek elő. A falcsonktól 250 cm-re D felé, az omladék alatti tömör barna rétegbe egy 23 cm átmérőjű cölöplyuk mélyül. Az omladék alatt jelentkezett a K-i gerendaárok 30-55 (?) cm széles sávja vörös-barna oldalfalakkal. Az árkot a barna ill. a sárga homokos agyagba ásták. Az épületfal mellett és az árok fölött szabálytalan szélű, kormos sáv húzódott. Az árokban is volt helyenként faszén és hamu. A gerendaárok aljának rétegződése a XVI/1. kutatóárok közelében a következő volt: az itt sárga homokos agyagos rétegbe vágott árok alját először egy barna agyagos réteg borította, arra került egy világosabb agyagréteg, amely falenyomatokat is megőrzött. A gerendaárok E felé egészen a falcsonkig (2. osztófal) követhető. A falcsonk rajta „ül" az árkon. Folytatása E felé csak a XVI/8-10. szelvényben sejthető. D felé a gerendaárok megközelítette az épület D-i falát. A 12 cm vastag, fal előtt 50 cm-rel végződő, felhajló szélű sötét csík, amelyet a XVI/2. kutatóárok K-i tanúfalában láttunk, ennek a gerendaároknak a végét jelölheti. Ebben az esetben ismét