K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

KIRCHHOF ANITA: A balácai szüret-jelenetes falfestmény rekonstrukciós problémái

KIRCHHOF ANITA A BALÁCAI SZÜRETJELENETES FALFESTMÉNY REKONSTRUKCIÓS PROBLÉMÁI A Nemesvámos, Baláca-puszta közelében található római kori villagazdaságra 1904ben, szántás során, kiforgatott falfestmények irányították a figyelmet.

1 Rhé Gy., az 1906-26 között folytatott, feltárásai során előkerült falfestményeket a festési mód, a festékréteg állapota és az előkerülési hely alapján három csoportra osztotta.

2 Az elsőbe (I.) a sárga, vörös és fekete alapú falfestménytöredékeket, a másodikba (II.) a fehér alapú, szüret-jelenetes, „gyengébb festékréteggel rendelkező" töredékeket és végül a harmadik csoportba (III.) a villa utolsó periódusában készült, pusztuláskor a földre hullott ill, a még eredetileg a falakon megőrződött falfestményeket sorolta.

3 A gazdag falfestmény- és leletanyag felkeltette a tudományos kutatók érdeklődését belföldön

4 és külföldön

5 egyaránt. Rhé Gy. a későbbi, ásatásokról készített beszámolójában, a II, későbbi csoportba sorolt, ún. szüret-jelenetes falfestmény figurális jeleneteivel egy fejezetben kiemelten is foglalkozott.

6 Hekler A. tanulmányában szintén megemlíti a balácai II. csoporthoz sorolt töredékeket.

7 Nagy L. összefoglaló munkájában és egy külön tanulmányban is elemezte a balácai szüret-jelenetes falfestményeket, amelyeket festési stílusuk alapján a katakombafestészettel hozott kapcsolatba.

8 Az első feltárásokból származó,

9 nagy mennyiségű, különböző stílusú falfestménytöredékek összeállítását, rekonstrukciók készítését első ízben B. Thomas E. és Bartha L. festőművész valósította meg a veszprémi múzeum 1951-ben

10 megnyitott új, és 1958-ban újrarendezett kiállításán.

11 Az általuk összeállított és bemutatott oldalfalak szerkezeti felépítése és arányai felülvizsgálatra szorulnak.

12 Az első ásatások feljegyzései alapján a szüret-jelenetes falfestménytöredékek az ún. főépület 4. számú folyosójának, íerrazzopadlója alatti feltöltésből kerültek elő az I. csoport töredékeivel együtt.

13 Az újabb, a főépület területén, Palágyi S. vezetésével, 19761984 között, folytatott ásatások a 12. számú folyosópraefurniumának betöltéséből, és a főépület É-i előteréből hoztak még felszínre szüret-jelenetes falfestménytöredékeket.

14 Régi rekonstrukciós elméletek A gazdag balácai falfestményanyag felszínre kerülését és publikálását követően számos elmélet és rekonstrukciós kísérlet született a különböző stílusú falfestmények meghatározására. Rhé Gy. első összefoglaló munkájában említi, hogy a kosarat vivő alakot, annak íves jellege miatt, a fal és mennyezet közötti részre festhették.

15 Az ív alapján, Rhé Gy. megadta a mennyezet átmérőjét is.

16 Nagy L. úgy gondolta, hogy a töredékek oldalfalat díszítettek.

17 Véleménye szerint a középmezőkben, a nagyobb alakok és a pávák foglaltak helyet,

18 továbbá a falat felül szüretelő jelenetekkel díszített sáv zárta le, amelynek íves kialakítása átvezetett a boltíves mennyezetbe.

19 Körátmérőjét Rhé Gy. nyomán adta meg.

20