K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)
KIRCHHOF ANITA: A balácai szüret-jelenetes falfestmény rekonstrukciós problémái
B. Thomas E. a szüret-jelenetes falfestmény feldolgozása során, az íves kialakításra tekintettel, arra a következtetésre jutott, hogy a töredékek apszist díszítettek. A villa főépületének utolsó periódusából származó alaprajzot alapul véve, az általa is korábbinak tartott I. és II. csoport falfestményeit helyiségekhez kapcsolta. Szerinte a szüretjelenetes töredékek a 31. számú helyiség apszisát díszítették. 21 Ugyanakkor megjegyezte, hogy a falfestmény összefüggő tematikáját nem sikerült pontosan meghatározni. 22 A falfestményanyag válogatása során három hasonlóan ábrázolt szakállas „öregembert" azonosított, amelyeket lábaiknál oroszlánfejjel, egy volutából alkotott konzolon állva, egyik oldalon pávával rekonstruált. 23 Wellner I. a magyarországi falfestményekről írt összefoglaló tanulmányában B. Thomas E. keltezését fogadta el, a kompozíció felépítéséről és szerkezetéről nem foglalt állást. 24 A korábbi kutatók álláspontja a falfestmény szobán belüli pozícióját tekintve nem tartható fenn. A töredékek válogatása, összeállítása és az egyes részletek pontos megfigyelése során nyilvánvalóvá vált, hogy a falfestmény egy boltíves mennyezetet díszített. 25 Nagy L. 26 és valószínűleg tőle kölcsönözve az ötletet Thomas E. 27 is úgy gondolták, hogy a fátyolt viselő női mellkép ehhez a kompozícióhoz tartozott. Wellner I. azonban, felhívta a figyelmet festési stílusuk különbözőségére. 28 A fátyollal ábrázolt női alak oldalfalat díszítő falfestmény főmezőjének központba helyezett figurális ábrázolásaként értékelhető, amelynek nem volt helye a mennyezet kompozíciójában. 29 Festési stílusuk, ecsetkezelésük és színhasználatuk nagy mértékben eltér egymástól. A mennyezetkompozíció szerkezete A viszonylag kevés, ismert töredék alapján csak részletrekonstrukciók megvalósítása lehetséges. A további kutatások, összeállítások során egy pontosabb kiszerkesztés is lehetővé válhat. A falfestménytöredékeken látható részletek támpontot nyújtanak a mennyezet alapszerkezetének felépítéséhez és a kompozíció egyes részleteinek megrajzolásához. A hiányzó, elpusztult töredékek miatt azonban, még sok kérdés megválaszolatlan marad. A töredékek vizsgálata során egyértelműen kiderült, hogy az ún. szüret-jelenetes falfestmény egy boltíves, valószínűleg dongaboltozatos helyiség mennyezetét díszítette. Középpontjában feltételezhetően egy szögletes, 30 vörös keretű kazetta állt, amelynek mérete az összeállítás jelenlegi fázisában még nem ismert. 31 (1. ábra) A négyzetes vagy téglalap alakú 32 kazetta belső ábrázolásának meghatározásához szintén kevés töredék áll rendelkezésünkre, azonban segítséget nyújtanak a vörös kazetta részleteként értékelhető, "vörös csík" mellé festett alakok. A fején repkénykoszorúval, kezében thyrsosszal ábrázolt fejtöredéket DionysosszallBacchusszal (?) (2. ábra) lehet azonosítani. 33 További falfestménytöredékeken Silenos M és egy kettős sípot fújó figura ismerhető fel, 35 amelyet Rhé Gy. 36 és Nagy L? 7 Apollóval azonosított. A kettős sípot fújó, táncoló alak gyakori szereplője a dionysikus jeleneteknek, így pl.: megjelent Kölnben az ún.
