K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)
MARÓTI ÉVA: Egy pannóniai terra sigillata gyár termékei Balácán
45. Publikálatlan. BTM AQ 34 930 (Mh. 36.) Nagy Lajos említi kéziratában az előző darab mellett: „Egy azonos darab az Aq Mus Inv No. Mh. 36." 46. A két darab szélén - a fürdőből származó „bal oldalán" és a Raktár utcai lelőhelyű „jobb oldalán" - lévő, hiányos motívumok akár ugyanannak a motívumnak a két fele is lehet. (Ezt sajnos egyértelműen csak a papföldi darab előkerülése esetén tudjuk eldönteni.) 47. A leveles fríz és a fogaskarcolás egy darabon való megjelenése nem fordul elő pecsételt edényeken. 48. MARÓTI 1990. 215, pl. egy adonyi töredék: MARÓTI 1986. Kat. 1.2, IV. t. 4. Itt lásd: 6. ábra 3. 49. MARÓTI 1990. 215. 7. 50. PETŐ 1979. 276, V t. 2, 4. 51. WELLNER 1965. 44, 44, 8. kép. 52. MARÓTI 1985. 103, Kat. 9.1, V t. 8. 53. NAGY 1942. 242, XXXIX. t. 54. GESZTELYI 2000. 111, Kat. 30, Taf. X. 55. GESZTELYI 2000. 111, Kat. 28-29, Taf. X. 56. MARÓTI 1990a. 109, Kat. 49, Abb. 2.48, Abb. 7.13. 57. Az eredeti közlésben Németh József még kutya és nyúl alakját említi a szilasbalhási darabon (NÉMETH 1904. 247.), Nagy Lajos egyértelműen két kutyáról ír (NAGY 1928. 109.). Vörös István meghatározása szerint egyértelműen két vadászkutyáról van szó. 58. Erről az állatról Nagy Lajos azt írja, hogy hiányzó feje miatt meghatározni nem lehet (NAGY 1928. 109. - 101, 36. kép g) - bojtban végződő farka hátán hosszan visszahajlik. Az eredeti szilasbalhási darabon tényleg nagyon elmosódottak az alakok, de az első közléshez tartozó rajzon kivehető az állat feje (ArchÉrt 24. 1904. címlap). A hosszú, visszahajló, bojtban végződő farok valójában az állat háta felett vízszintesen suhanó dárda, az állat farka rövid, felálló. (Arra, hogy ez nem lehet az állat farka, Vörös István hívta fel a figyelmemet, amelyet ezúton köszönök!) 59. NAGY 1928. 10160. NAGY 1942. 660, CVIII. t. 3, 5. 61. GABLER 1999. 144, 1. kép 7. 62. GABLER 1992. 295, Kat. 14, 311, 1. á. IL; GABLER 2001. 98, Kat. 8, 117-118, 133,1. ábra 8. 63. JUHÁSZ 1935. 158, L. t. 2. 64. NAGY 1931. 268, 149. kép 3, 269. 65. GABLER 1991. 59, Kat. 9, 60, Abb. 37.6, 61, Abb. 38.3. 66. KOCZTUR 1974. 138, 234. j, 142, Taf. IV17. - La Graufesenque, Domitianus kora. 67. pl. NAGY 1928. 107.; GROH 1995. 161-162. 68. BRUKNER 1991. - további szakirodalommal. 69. GROH 1995. 161-162, 164, Kat. 1-2, 166, Taf. 1.1-2. - további irodalommal. 70. KERÉNYI 1977. 278-280. 71. ERDÉLYI 1974. 147-148, 198. tábla (Szőny), 199. tábla (Székesfehérvár); RIU 3. 904. (Szentendre) 72. ERDÉLYI 1954. 172-184, Kat. 185, 188, 189, 192, 194, 195, 197. 73. RIU 6. 1422. 74. RIU 2. 367. 75. THOMAS 1952. 109. 76. DARNAY-DORNYAI 1944-1945. 170. 77. SZABÓ 1976. 67, 69. 78. NAGY 1928. 79. PALÁGYI - NAGY 2000. 114. 80. KISS 1957. 4081. SZILÁGYI 1951. 124. 82. SZIRMAI 1993. 90-91, 94-95. 83. A darabok lelőhelyei: 6. sz. - I. épület 9. helyiség északi felének lemélyítése, égett, faszenes, paticsos rétegből, 7. sz. -1. épület 9. helyiség déli fele, barna, faszenes földből, 8. sz. - a) szórvány, b) mint 6. sz, 9. sz. - a) mint 7. sz., b) I. épület 10. helyiség, murvacsík feletti 20-30 cm mély kelet-nyugati árokból, 10. sz. - II. épület 3.4.-től délre, sárga-vörös agyagos felületből, 11. sz. - II. épület déli tanúfala mentén, 90 cm. 84. PALÁGYI 1992. 272-273. 85. GABLER 1992. 303-305. A 6. sz. és a 8. b. töredék előkerülési helyéről származó sigillaták: GABLER
