K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai római kori villagazdaság XVI. épületének feltárásáról

rétegben ill. gödöranyagban is. A leletek többsége vörös festésű és festetlen neolitikus, ill. bronzkori, kora vaskori edénytöredék, kőeszköz/szilánk. A III/9. szelvény Ny-i felében, részben a tanúfal alá nyúlva egy kb. 175 cm-es átmérőjű őskori gödör mutatkozott, vegyes (?) őskori leletanyaggal. Az őskori leletek többsége a XVI/2. kutatóárokból, a XVI/8-10es, a XVI/14-15-ÖS, a III/9-es, 20-as, 30-as szelvényekből származik. A XVI/14-15. szelvényben a karólyukak és a kisebb gödrök egy része is őskori eredetű. A XVI. épület területén, különösen a Ny-i szelvényekben, nagy a cölöp- és karólyukak száma. A római kori rétegeket átvágó gödrök zömében az Árpád- és középkori betelepülés ill. használat (kőnyerő hely, kemenceépítéshez szélárnyékot adó romos falak stb.) emlékei. A cölöplyukak egy részét, mint pl. a III/10. szelvényben egy nagy középkori gödörhöz köthetjük. A római korban úgy látszik, a kőépülettel majdnem azonos tájolással állt már egy cölöp-kő, cölöp szerkezetű ház a XVI. épület területén (2. ábra, 8. ábra a-d., 9. ábra a., 10. ábra b., 20. ábra 1-6., 21. ábra 1-2., 22. ábra 1-6., 24. ábra 4.). A kő-cölöp szerkezetű ún. „Fachwerk"-es fal, amelyhez hasonló megoldással a főépület (I.) 15. helyiségének K-i falánál is találkozunk, omladékára köpenyezték a XVI. épület Ny-i falának részletét úgy, hogy a meglehetősen laza omladék egyben az épületfal belső alapozása legyen. A XVI/14. szelvényben feltárt cölöpös falszakasz folytatásának értelmezhetnénk a III/9. és 19. szelvény cölöplyuksorát, bár e két utóbbi cölöpsor kissé távolabb esik az épület Ny-i falától. A korábbi ház ill. fal/ak folytatása is meglehetősen bizonytalan. Nem biztos ugyanis, hogy a XVI/14. szelvény D-i tanúfala mellett feltárt, a XVI/15. szelvényben K felé már nem folytatódó kőfal valóban létező falsarkot képezett a kő-cölöp szerkezetű fallal, vagy inkább a XVI. épület nagy terét osztó, vagy ahhoz tartozó falnak/fülkének volt-e a része. A karólyukak ritkán rendeződnek határozott formába. Valamiféle belső objektumra utalhat a XVI/8. szelvény ÉNy-i sarkában a fordított „Y" szerű elrendeződés, valamint egy kisebb derékszögű formát adó karólyukcsoport a XVI/14. szelvény falának és E-i tanúfalának szögletében. Ez utóbbiban és a XVI/15. szelvényben a sok-sok karólyuk, több sorban, egy-egy, nagyjából kör alakú terület köré rendeződik. (2. ábra, 7. ábra, 8. ábra c, 18. ábra 4-6., 21. ábra 2-3.) A gyakori középkori és az újkori gödröket, bolygatásokat nehéz különválasztani. Elvágják, elpusztítják a római kori rétegeket (gyakran még az őskorit is!), megnehezítik a jelenségek értelmezését, miközben jól keltezhető leletanyag hiányában, keletkezésük is bizonytalan. A könnyebb tájékozódás érdekében célszerűnek látszik az épületet szelvényenként bemutatni, a bejárattól ill. annak előterétől, azaz É-ról kezdeni. Együttesen tárgyaljuk azokat a szelvényeket és kutatóárkokat, amelyeket a jobb áttekintés érdekében összenyitottunk, vagy amelyek összefüggései azt megkívánják. 13/M., XVI/2-5. szelvény és a XVI/2. kutatóárok E-i vége ( 2. ábra, 5. ábra a-d., 6. ábra, 13. ábra a-a, 15. ábra 4-6., 16. ábra 1-6., 17. ábra 1-3.) A kutatóárokkal és szelvényekkel az épület bejárata előtti terület feltárására kerülhetett sor, amelynek során sikerült meghatározni a XVI. épület ÉK-i sarkát és az É-i fal, küszöbtől K-re eső részét. Az É-i fal szélessége 73-82 cm. Külső falsíkja mellett tár-