K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

KOVÁCS PÉTER-FEHÉR BENCE: Feliratos tégla- és edénytöredékek a balácai római kori villából. I. Vicus Augusti Pannoniában?

ris néven (e. g. AÉp 1909. 172., 1956. 192., 1939. 133=CIL XV 68b, 1901. 58., 1907. 126, 1967. 538a, f, e, 1981. 600.). 3. Külön kell tárgyalnunk azt a lehetőséget, hogy az AVGVS betűk feloldása esetleg egy személynevet (leginkább cognoment takarna). Ebben az esetben a vicus tulajdonosa nevének genitivusban kellene állnia, ahogy azt számos Al-Duna-vidéki provinciabeli vicus neve is mutatja (e. g. vicus Céleris, Narcisiani, Secundini, Quintionis - cf. ILS III p. 662).

24 Az ilyen típusú helynévadás szokása Pannoniában is megtalálható az -iana típusú helynevek mellett. Pannónia: vicus Voleucionis (CIL VI 3300), villa Gai (Tab. Peut. seg. IV).

25 Továbbá számos AVGVS kezdetű gentiliciumot és cognoment ismerünk: Augustalinius, -talis, -talius, -tanius, -tanús, -tianus, -tillus, -tinus, -tio, -tius, -tulus, -tus.

26 Ezek közül többet Pannoniából is ismerünk: Augustus: CIL III 4458, VORBECK 1980. Nr. 74, HILD 1968. 333. Augustalis: CIL III 3449, Augustanius: VORBECK 1980. Nr. 112, Augustanus: RIU 770, Augustinus: RIU 312, CIL III 3964, 11234. Mindezek azonban kevés valószínűséggel jelenthetik azt, hogy valóban egy egyszerű személynévvel volna dolgunk a balácai kurzív felirat esetében. a. Bár ez az ilyen típusú helynévadás előfordul Pannnoniában, sokkal gyakoribbak azonban (és az ItAnt alapján ezen a környéken főleg) az -iana típusú helynevek. b. Ilyen helynév az itinerarium egyetlen adatával sem hozható összefüggésbe, míg az Augusti feloldás esetében ez nem így van (lásd a következő pontot). c. A feliraton rövidítést alkalmaztak, amely egy hasonlóan ritka cognomen esetében éppen annak ritka volta miatt kevéssé valószínű. 4. Ugyancsak külön kell megemlítenünk egy újonnan előkerült töredékes baeticai katonai diplomát Kr. u. 225-ből (CIL II

2 127a=RMD III 194), amely egy ravennai classisban szolgált veteranus origóját is megadja. Ezek szerint Marcus Aurelius Valens Cibalis ex Pannónia Inferiore pago August(o) vico S[ ] származott. Ezek alapján Cibalae városa territóriumán létezett egy pagus Augustus (?) is, amely bizonyosan nem lehetett császári tulajdonban, mivel a colonia territóriumához tartozott. Ebben az esetben a korábban már idézett eshetőségek egyikét kell feltételeznünk, amely szerint a pagus császári mellékneve inkább valami konkrét eseményre megy vissza (cf. a Pompeii melletti pagus Augustus esetével!). Arra is gondolnunk kell, hogy esetleg korábban (mielőtt Cibalae territóriuma része lett) egy császári birtok terülhetett el itt. 5. Az Itinerarium Antonini által említett közeli Caesariana helynév aligha vonatkoztatható másra, mint erre a vicusra. Ezekben az esetekben ugyanis az a sajátos római helynévadási szokás figyelhető meg, hogy a helynév és a hivatalos településnév nem mindig esik egybe, esetleg mindkettőt használják. Erre a legjobb példa Verecunda esete, ahol a CIL VIII 4194=18490 feliraton Vicus Augg. Verecundensis a település teljes neve. Igen kicsi annak a valószínűsége, hogy Belső-Pannoniában egy kis településnek más okból, mint hogy császári tulajdonban van, Augustus melléknevet adományoznának. A császári melléknévadás adományozásának eseteit korábban felsoroltuk, ezek közül egyik sem vonatkozhat egy pannóniai vicusra. A korábbi kutatások során már feltételezték egy császári saltus létét Veszprém megye területén. Erre indokot az It.Ant. egyik útállomás adata szolgáltatott, amely szerint a Savaria-Aquincum úton, a Balatontól biztosan északra futó úton, XXX MP-re