K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

KOVÁCS PÉTER-FEHÉR BENCE: Feliratos tégla- és edénytöredékek a balácai római kori villából. I. Vicus Augusti Pannoniában?

Mogetianától és LXXXV MP-re Savariától található egy Caesariana nevű helyiség (ItAnt 263, 6).

27 Egyes elképzelések szerint a helynév romlott alakot tartalmaz (Cimbrianis helyett), ez a vélemény azonban nem kellően megalapozott, a kéziratok ez esetben egyöntetűek (Cesariana - P, Caesarea - L kódexek alakjai), hasonló helynevet máshonnan is ismerünk (ItAnt 110, 3), az új balácai téglafelirat is a helynév valódiságát támogatja.

28 Caesarinát korábban a következő helységekkel azonosították: Jutás, Veszprém, Nagyvázsony, Tapolcafő, Lesencetomaj.

29 A topográfiai megfigyelések szerint Savariából két út vezetett K felé, az első a Kám felé vezető Savaria-Sopianae út, a második pedig a Sárvár felé vezető Savaria-Arrabona út. Utóbbi útszakasz az egyik legjobban ismert pannóniai útszakasz.

30 A közelmúltban sikerült a Rábánál a római hidat (cölöpkötegeit) azonosítani és keltezni. Ezen az útszakaszon Sárvár térségében lehet megfigyelni egy útleágazást, amelyet a Savaria-Aquincum úttal lehet azonosítani.

31 A Savaria-Aquincum út Rábától keletre haladó nyomvonala sajnos ma még pontosan nem ismert, de a legvalószínűbb, hogy az út nyomvonala a Somlót érintve haladt tovább K felé a mai Veszprém megye területén, majd kb Veszprém-Öskü-Várpalota magasságában hagyta el a megye területét.

32 Innen az iránya a Caesariana után következő útállomások azonosításától függ (Osonibus-XXVIII MP, Floriana-XXVI MP, Aquincum-XXX MP). Utóbbiak közül Floriana azonosítható leginkább Csákvárral.

33 Arra nincs bizonyíték, hogy a Baláca közelében megfigyelt római út a SavariaAquincum úttal azonosítható volna.

34 Azon korábbi feltételezések,

35 amelyek szerint a Caesariana név Aelius Caesar, vagy Tiberius személyéhez volna köthető, bizonyosan elvethető.

36 Nem megalapozott az a lehetőség sem, amely szerint a Caesariana helynév nem a Caesar, hanem a Caesarius gentiliciumból eredeztethető.

37 A hasonló helynevek vizsgálata során kiderült, hogy szinte minden esetben császári birtokról van szó (Cf. Amm. 31,11,1, ItAnt 110,3=PWRE III 1295). Az sem teljesen biztos továbbá, hogy az -iana képzővel ellátott helynevek előtt csak a villa szó szerepelhetett.

38 Lehet még possessio (nem a szó klasszikus használatában) (cf. Liber pontif. 64, 15, 69, 24), praedia is (cf. pl. a császári praedia Quintanensia (CIL XIV p. 275, XV p. 132), vagy p. Galliana (CIL III 536), praedia Aureli Caesaris et Faustinae Aug. (AÉp 1907. 126., 1967. 538a. f, e): ezt azonban az ItAnt alakjai nem erősítik meg , -Caesarianis alak kellene, hogy szerepeljen). A következő kérdés, hogyan függ össze egy villa, egy vicus és egy császári saltus.

39 A sal tusok nem tartoztak egy municipális territóriumhoz sem. Több adatunk is van arra vonatkozóan, hogy nagyobb villaközpontok körül vicusokat hoznak létre. Ezt a helyzetet a magán és császári saltusokban igen bővelkedő Afrikából ismerjünk a legjobban.

40 A helyzetet a gromatikusok iratai is rögzítik. Frontinus kifejezetten a saltusok területi túlsúlyát említi a territóriumokkal szemben ... praecipue in Africa ubi saltus non minores habent privati quam res p. territoria: quin immo multis saltus longe maiores sunt territoriis (Front. De controversiis agrorum - ed. Lachmann - 53, 3-15, Agen. Urb. De controversiis agrorum - ed. Lachmann - 85, 1-12). Különösen érdekes azonban a folytatás: habent autem in saltibus privati non exiguum populum plebeium et vicos circa villám in modum munitionum ... eius modi lites non tantum cum privatis hominibus habent, sed et plerumque cum Caesaré, qui in provincia non exiguum possidet. Igen fontos adat még, hogy Nero korában hat nagybirtokost is elítéltek, akik