K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

HOLCZINGER IMRE-PATTANTYÚS-Á. MIKLÓS-K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai főépület (I.) K-i előterének geofizikai és régészeti kutatási eredményei

- az épületcsoportokon belül alig jelölhető ki hosszabb falrészlet, így az épületen belüli elrendezésre csak hiányos információkat kaptunk; - igen jól követhető a Rhé Gy. térképén V. számmal jelzett épületcsoporthoz tartozó körítőfal egy hosszabb szakasza, amelynek ÉK-i folytatása omlás és/vagy hozzáépítés folytán bizonytalanná válik (például az 1999. évi mérési területen is csak részben volt követhető), ugyanakkor a fal folytatása megint megjelenik az ÉK-i rész külső szelvényeinek megfelelő szakaszán. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy kutatásunk eredményeképp az épületek elhelyezkedését ezen a területen anomális zónaként tudjuk kijelölni, azokon belül viszonylag kevés konkrét fal-indikációval. A különböző szempontok szerinti értelmezési változatok közül a legvalószínűbb kiválasztásához a „p" jelű ásatási szelvények eredményei adhatnak információt. Erről a következő fejezetekben esik szó. 5. A XVII. épület fölött 1999-ben és 2000-ben végzett georadar mérések régészeti hitelesítése A pénzügyi keretek szűkülésével egyre inkább szükségét éreztük annak, hogy természettudományos módszerek segítségével határozzuk meg a falak, a helyiségek irányát és helyét a főépülettől K-re eső területen. A XVII. épület feltárása 1998-ban kezdődött meg. Kiterjedésére a felszíni jelenségek alig adtak információt. 1998-ban már ismert volt az épület Ny-i szélének egy része az apszissal ill. néhány helyiség az első helyiségsorból. Az 1999-ben mérésre kijelölt 50x25 m-es terület az apszistól É-ra kitűzött, 61/J-T, a 73/J-T, a 85/J-T, 97/J-T., 109/J-T. szelvényeket foglalta magába, 2000-ben pedig a XVI/6os szelvénytől K-re eső 3 szelvényt és a 13/R-T, 25/R-T, 37/R-T, 49/R-T, 61/R-T. szelvények 30x15 m-es területét. Mérések történtek mintegy 20 m-es sávban ugyanekkor a tavalyi területhez É felé csatlakozóan is. A 61/R., S., T. szelvényekben mindkét évben, 1999-ben és 2000-ben is voltak georadar-mérések. A szelvénysorban azonban csak nagyon gyenge jelek voltak regisztrálhatók. Miután feltárásunkat 1999-ben és 2000-ben is a már ismert helyiségek É-i és K-i folytatásában bővítettük, a kapott geofzikai eredmények hitelesítésére csak nagyon kis területen kerülhetett sor. A 61/N. szelvény Ny-i tanúfala alatt a mért és a feltárt falak fedik egymást, sőt a méréssel meghatározott fal tovább követhető a 73/N. szelvény szélénél is. A szelvényben futó NY-K-i irányú fal folytatása már előkerült a ól/Ó. szelvényben a helyiséggé formálódó másik három, valóban létező fallal együtt. Nagy a valószínűsége annak, hogy a 85/N., O., E és a 97/N., O., P. szelvények határán bemért falrészletek még a XVII-es épülethez tartoznak és annak É-i szélét jelzik. Elvileg lehetséges, hogy az épület K felé kiterjedt az S jelű szelvénysor K-i széléig, de a XVI/6-tól K-re eső két szelvény, valamint a 13, 25, 37, 49/R. és S. jelű szelvények, egy kivételével azonos irányítási rendszert mutató falindikációi alapján a XVII-es épület és a K-i körítőfal-szakasz között egy újabb, eddig ismeretlen épület feltételezése is elképzelhető. (7., 10., 14-15. ábra)