K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III-as és XIV-es épületének feltárásáról

20., 21.; 16. ábra. Ny-i épületfal melletti cölöplyuk alján nagyobb kő fekszik. A D-i tanúfalban megfigyelt újabb cölöplyuk a faltól K-re látszik. A kerekded aljú gödör az árkon túl is tart még, metszete mindkét tanúfalban jól látszik. A következő cölöplyukat E-i 1/3-ánál az árok elvágta (14. ábra 20.), ezért a tanufalban mért (32 cm) és tényleges átmérője (46 cm) különbözött egymástól. A cölöplyuk K felé gödör szerűen kiszélesedik, majd K felé újabb, sekély gödör mélyül. K felé az árokkal átmetszettük a gerendaárkot, majd K felé a gerendaároktól Ny-ra eső cölöplyukhoz csaknem azonos távolságra és ugyancsak az E-i tanufallal elvágva, egy újabb cölöplyukat lehetett megfigyelni. (14. ábra 21.) A 73/D-E. szelvény árkában még további 3 cölöplyuk mutatkozott (14. ábra 1618=21/G. ábra 2., 3., 5.). Átmérőjük 27(29), 20, 32(34) cm. A helyiség É-i falának (Éi zárófal) kisebb falhiányai is esetleg cölöplyukakkal hozhatók kapcsolatba. Ny-ról K felé összesen 4 falhiányt találunk (14. ábra 12-15.), ezek közül hárommal a falszéleket is elbontották, a 15. számú, 18 cm-es átmérőjű legkisebb számára kör alakban szedték ki a fal köveit. Az első három cölöplyuk (?) átmérője 32 x 22, 39 x 50, 24 x 28 cm. (14. ábra 12-14.) A XIV épület körüli jelenségek Az 1992-ben a 61-es szelvénysor É-i felében nyitott 2 m széles (csekély tanúfal elhagyásával) árkot a XIV. épületen túl egészen a 61/J. szelvényig mélyítettük, sőt a 61/J. szelvény árkából is kibontottunk egy 180 cm hosszú szakaszt. A 85-ös szelvénysor 2 m széles kutatóárka ugyanebben az évben a 85/C-F. szelvény D-i szélét vágta át ill. a 85/G. szelvényből még egy 2,5 m hosszú szakaszt. (14. ábra) A 73/C. szelvényrészben már megfigyelt agyagfal (?) folytatása a 85/D., E. szelvény árkában folytatódott. Elszíneződött foltja a felszíntől 89-109 cm mélyen jelentkezett. Az agyagfal két oldalán, részben bele is ásva 9 számozott gödröt (gödör, cölöplyuk, karólyuk) tártunk fel ill. távolabb, a 85/E, G. árokban pedig kisebb karólyukakat és köveket. Az agyagfal átvágásában egy további, 40-41 cm -es átmérőjű cölöplyukat figyelhettünk meg és metszettünk át. (14. ábra 10; 17/A-C, 30/3-4. ábra) Az átvágás tanúfalában az 35-36 cm széles (máshol 28-30 cm) agyagfal (a metszetrajzokon agyaggal kitöltött árok) a jelentkezési szinttől mérve még 24-27 cm vastag (magas), a K-i átvágásban metszete szögletesebb, a Ny-i tanúfalban lekerekített. Az agyagfal árkának betöltése a környezeténél barnább, tömörebb, mész és apró mészszemcsével kevert agyag. A 85-ös szelvénysor K-i végében (85/G. árokrész) a kövek elbontása után egy paticsszemcsés betöltésű őskori gödör és egy 31 cm-es átmérőjű cölöplyuk bontakozott ki. (14. ábra 11.; 17/B. ábra) Az árokban, az árok metszetfalaiban jelentkező gödrök-cölöplyukak különböző korúak. A felszíni kevert, bolygatott réteg alatt az árkot téglával, kővel kevert barna föld borította, amely alatt megfigyelhető agyagrögös, paticsos barna réteg teteje ill. a két réteg határa felelt meg az eredeti római kori felszínnek. A természetes felszín Ny-ról K felé lejtett, ahogy ez a metszetfalakban is jól látható. A két meghatározó réteg közé a 85/C-D-E-F. szelvényrészben, de különösen a D és az E szakaszban meszes-habarcsos