K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III-as és XIV-es épületének feltárásáról

A helyiség belső mérete: 2,45-2,6 x 3,75-3,8 m, D felé trapéz szerűen kiszélesedik. A helyiséget a 49/D-E. és a 61/D-E. szelvényekkel kutattuk. A 61/D-E. szelvénybe szinte csak a helyiség E-i helyiségfala és a gerendaárok folytatása esett. A helyiségfalakat a felszíntől 44-58 cm magasan borította a föld. A felszíni kevert réteg alatt általában mész-, vagy téglaszemcsés, kisebb tégladarabokat, kisebb köveket tartalmazó réteg következett. A falakat ill. az alapozásokat mélyen visszabontották. A mérhető falmagasságok 6-12 cm között váltakoztak. A helyiséget határoló falak vastagsága változó. Legvastagabb a K-i, azaz a 3-4. helyiség válaszfala 36-50 cm-es szélességével. A fal D felé szélesedik és egybekötött a D-i ill. az E-i helyiségfallal is. Az E-i, a D-i és a Ny-i fal 2439 cm közötti, változó vastagságú. A Ny-i fal általában keskenyebb a többinél. A K-i falat egy 73 x 73-90 cm-es, a falkoronához képest 46 cm mély gödörrel elbontották. (14., 19/D., H., 28/2. ábra) A helyiség E-i falában kb. középtájon mintegy 94 cm szélességben ismét falhiány mutatkozott, amely a visszabontáson túl faáthidalású küszöbként is értelmezhető. (20/1. ábra) A küszöb részben a gerendaárkot is átfedhette. A Ny-i falszél kissé rányúlik a gerendaárokra. Az É-i tanúfal előtt ismét hiányzik egy kis szakasz K-i falából (19/D. ábra). A gerendaárok a helyiségfalakkal csaknem párhuzamosan, a szimmetriatengelytől kissé K-re szelte át a 3. helyiséget. A D-i fal előtti átvágásban a 38-42 cm, széles, 10-20 cm mély árok a fal felé elkeskenyedően felhajlik, tehát nem halad át a D-i fal alatt. (19/D. ábra) A falhiányt is átvágó kisebb árok metszetében jól látszik a sárga homokos réteg alatti, 3-6 cm vastag sárga agyagos szint, amely a 3. helyiségben a római kori szintnek felelhetett meg (19/H. ábra), ill. erre kerülhetett a K-i fal melletti hosszan elnyúló, szabálytalan szélű meszes-habarcsos folt. A szelvény É-i tanúfalában jól látszik, hogy a gerendaárok K-i széléhez is csatlakozik egy K felé lejtő, szabálytalan alakú és vastagságú habarcsos csík, amelynek gerendaárok melletti széle mindenképpen a római felszínre simult. (19/E. ábra) A 49/E. szelvény K-i tanúfala ugyan már a 4. helyiség rétegeiről ad képet, a fal D-i széléhez simuló meszes-habarcsos rétegeinek ill. agyagszemcsés rétegeinek helyzete a 3. helyiség felületeinek meghatározásához is felhasználható. (19/F. ábra) A megmaradt fal tetejétől induló, a faltól É-ra eső vastagabb meszes-habarcsos réteg összefüggésben lehet az elbontásokkal, beásásokkal. (4. helyiség - 19/1. ábra) Ennek a rétegnek az alján viszont ebben a helyiségben is jelentkezett egy sárga agyagos keskeny réteg, amely rásimult a két nagy réteg közül az alsóra, az ebben a mélységben joggal vélhető egykori római kori felszínre. A szituáció tehát azonos a 3. helyiség Ny-K-i átvágásában tapasztaltakkal (19/H., 28/2. ábra), de eltér a 49/E. szelvény É-i tanúfalában látottakkal (19/E. ábra), miután a meszes-habarcsos réteg alatt ez utóbbinál nem jelentkezett a sárga agyagos réteg, viszont ismét megjelent a helyiség É-i szélénél, mint sárgás-barna homokos-agyag ül. sárga agyagos rétegként a 3., 4.helyiség rétegviszonyait tükröző, 61/E. szelvény D-i tanúfalában. (20/L. ábra) A 49/E. szelvény K-i tanúfalában látott omladék az a réteg, amely vesszős omladékot is tartalmazott és amelyet az ásatási napló is kiemelt. (19/E. ábra)