K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III-as és XIV-es épületének feltárásáról

A helyiség belső mérete: 3,1-3,15 x 3,65-3,75 m. A 4. helyiséget a 49/E-F. és a 61/E. szelvényekkel kutattuk. A K-i helyiségfal és az ÉK-i sarok csaknem teljesen hiányzik. Falainak szélessége azonos a 3. helyiségnél írtakkal ill. D-i fala a 49/E. szelvény K-i tanúfala közelében 45 cm-re szélesedik ki. A kiszedett fal közlében a 49/E. szelvény falak határolta ÉK-i negyedében vesszőszerkezetű falomladék jelentkezett. Ez az a réteg, amely alatt egy szakaszon sárga agyagfolt volt megfigyelhető. (19/E. ábra) A meszeshabarcsos omladék alatti (vagy alja) réteg, mint meszes felület szinte a helyiség teljes D-i 2/3-át befedte. Ahol ez a felület hiányzott, ott a 4. helyiségen belül a sárga homokos agyag réteg került a paticsos barna (=római kori felszín) réteg tetejére. Ez a sárga homokos agyag a faltól K-re 130 és 190 cm között 5-12 cm vastagon vörösre égett, majd a cölöplyukig egy 11-15 cm vastag sárga agyagrétegben folytatódott (20/L. ábra) A meszes, vagy agyagos rétegek feletti mészszemcsés, téglával és kövekkel kevert barna rétegbe a 49/E. szelvényben, tehát a 3. és a 4. helyiségben, római és középkori edénytöredékek, tegula, imbrex-és tubus töredékek kerültek. A szelvény legfontosabb lelete egy bronz vödörfül volt, amely a D-i helyiségfal belső szélénél került elő kb. a meszes szint magasságában. A 4. helyiségben 2 helyen találtunk cölöplyukat. Az egyiket közvetlenül a D-i fal mellé ásták be, átmérője 30-32 cm, a másik, 30 cm-es átmérőjű cölöplyukat a 61/E. szelvény D-i tanúfala vágta át. (14. ábra 30., 29.) Bár a 2. helyiség DK-i sarkába mélyülő cölöplyukat ill. a cölöpöt a sövény-szerkezetű fal szerkezeti elemének is tarthatnánk (14. ábra 30.), mégis felvethetjük, hogy a 2-3-4. helyiségek területén talált cölöplyukak és gödrök talán inkább egy nagyobb méretű, két- vagy többosztatú középkori házhoz tartozhattak a 61/D. szelvény falcsonkjával együtt. (14. ábra 25-33. cölöplyukak) A 49/E. szelvényben talált középkori leletanyag is megerősíti a fentieket. A ház szélessége e szerint kb. 4,70 m, hossza akár 8,50 m is lehetett. 5. helyiség Az 5. helyiség belső mérete: 9,25-9,4 x 5,15-5,45 m. A helyiséget a 61/D-E. szelvénynyel ill. a 61/C-D-E-F. szelvényeken keresztül kijelölt kutatóárokkal, a 73/C. és a 73/DE. szelvény D-i sávját átvágó árokkal kutattuk. A falak a felszíntől 40-61 cm mélyen jelentkeztek. Az ÉK-i saroktól Ny-ra egy 109 cm széles szakaszon falhiány mutatkozott, ami lehet egy beásás eredménye is, de itt esetleg egy küszöbre-bejáratra is gondolhatunk. (14., 21/G. ábra) Az 5. helyiség DNy-i sarkában hosszabb szakaszon hiányzik a Nyi és a D-i fal. (20/D., E., 29/1. ábra) A falhiány a középkori eredetű nagy gödör következménye. A 3. helyiséggel közös falban mutatkozó falhiány esetleg egy átjáró lehet (Vö.: 3. helyiségnél). A helyiség erősen visszabontott falainak szélessége 32-38 cm, magassága általában 6-11 cm volt. Kivételt képez a 61/D. szelvényben feltárt 36-41 cm széles falszakasz, ahol az apró kövekre alapozott fal teljes magassága 41 cm, 34 cm széles felmenő falának falmagassága pedig 5-7 cm. Az alapozás felső széle a felmenő fal síkjához képest 5 cm-rel ugrik ki. (20/E. ábra) A 61/D. szelvényben feltárt Ny-i falszakasz tetejét habarccsal lesimították, majd arra fektették a vízszintes, a lenyomatok alapján