K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)
KOVÁCS PÉTER: Újabb római feliratok Veszprém megyében
KOVÁCS PÉTER ÚJABB RÓMAI FELIRATOK VESZPRÉM MEGYÉBEN A Römische Inschriften Ungarns II. kötetének megjelenése óta (RIU II. 1976), amely Veszprém megye római feliratainak többségét is magába foglalta, számos újabb feliratos kőemlék került elő. Ezek egy részét Soproni Sándor dolgozta fel. 1 A RIU supplementum kötetének előkészítő munkálatai kapcsán során kerül sor jelen helyen néhány újabb felirat közlésére. 2 Veszprém megye keleti sávjának feliratait a közelmúltban megjelent RIU VI. kötete foglalja magába (RIU 1412-1422). 1. Építési felirat (1. ábra). Lelőhely: Tüskevár, Rózsakép-dűlő, útszélesítési munkák során. A lelőhely közelében 1974-ben késő római kőlapokból összeállított sírt tárt fel Palágyi S. 3 Ltsz.: LDM 76.1.1. Anyaga: kristályos mészkő. M: 59 cm, sz: 76 cm, v: 12 cm. Betűm: 7,5-6-5 cm. A jó minőségű felirat a következő: I(ovi) O(ptimo) M(aximo) sac(rum) I C(aius) Papirius I Colonus I aedem cum sig/no suo pec(unia) s(ua) f(ecit). C. Papirius Colonus személyét esetleg egy töredékes somogyvári feliraton említett C. Papiriusával azonosíthatjuk (RIU 953), akinek a cognome hiányzik a feliratról. Utóbbi kőemlék a tria nomina használata alapján szintén II. századinak látszik. A Papirius gentilicium még két pannóniai előfordulását ismerjük (CIL III Hill, 14048). A nomen Észak-Italiában fordul elő gyakran. 4 A Colonus cognomen viszonylag ritkán fordul elő Pannoniában (CIL 3928, 10557, RIU 193), Észak-Italiában azonban szintén gyakori. 5 A neve alapján tehát szinte bizonyosan italicus (aquileiai?) származású férfi a Mogetiana territóriumához tartozó Balaton-felvidék, több feliratról is ismert italicus rétegéhez tartozott. 6 Papirius azonban a municipiumban emelt szentélyt, ami még nem jelenti bizonyosan azt, hogy a városban települt le. A többiekhez hasonlóan ő is letelepedhetett egy a Balatonhoz közeli villában. 7 Ez az első olyan felirat viszont, amelyet a municipium valószínűsíthető helyén egy italicus származásút említ, ezáltal a korábban csak valószínűsíthető feltételezést, amely szerint az itteni Italici birtokai is a municipium territóriumára esnek, bizonyítja. Feltűnő, hogy a tüskevári feliraton az építtető, mint magánember állta a költségeket, a városban betöltött funkcióját, ha volt ilyen, nem tüntette fel. Valószínűbb azonban, hogy nem volt tagja a városi ordonak. Az állító Iuppiternek saját költségén egy szentélyt építtetett annak kultusszobrával együtt. Pannoniában magánemberek építkezései nagyobb városok kivételével (Aquincum, Brigetio, Carnuntum, Savaria, Poetovio, Mursa) viszonylag ritkának számítottak, a limes-mentén legtöbbször a katonaság, vagy csapatparancsnokok állták a hasonló építkezések költségeit. 8 Magánemberek az esetek 3/4-ében kultikus céllal vállaltak munust. Az aedes szó csak az I-II. századi feliratokon használták, később a templum vált általánossá. 9 Pannoniában csak néhány esetben fordul elő az aedes használata (CIL III 3776, 3778/Nauportus, 3922/Neviodunum, 11261/Carnuntum, 14354 36 /Poetovio, AÉp
