K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

KONCZ PÁL-K. PALAGYI SYLVIA-S. PEREMI ÁGOTA: Római kori csontfésűk Balácáról és Kékkútról

feltárás tervezhetősége érdekében az épület kiterjedésére vonatkozó adatokat gyűjtsünk, ezért, a keletebbre eső részét kivéve, elsősorban csak a falak vonalának kutatására volt lehetőségünk. Ennek során sikerült feltárni, illetve nyomon követni az északi és keleti oldalfalat, a déli és nyugati oldalfalak egy-egy kisebb-rövidebb szakaszát, valamint megtalálni az épület sarkait. A falakat általában nagyobb, fehér, ritkábban vörös kövekből rakták. Utóbbi szépen faragott példánya többek közt az épület ÉK-i sarkánál is előkerült. A leletmentés jellegéből adódóan az alapozást csak néhány helyen tudtuk megkutatni (északi, déli és keleti oldalfalak egy-egy részlete). Ez a mai járószinttől mérve 120 cm mélyen volt. Az előzetes feltárás során teljes egészében feltártunk az épület északi végében egy 6x3 méteres, vakolt falú, terrazzopadlós, 18-20 cm mély, belsejében helyenként erősen átégett földet tartalmazó helyiséget (1. sz.), a hozzá keletről csatlakozó 2,40x2,80 méteres, szintén vakolt falú, terrazzopadlós, belsejében 48 cm vastagságú, átégett földdel feltöltött helyiséget (2. sz.). Az 1. számú helyiség nyugati falában vörös kőből faragott, a válaszfalak 50 cm-es szélességének megfelelő küszöbkövet találtunk. Részben feltártuk az 1. számú helyiséghez délről csatlakozó egyelőre ismeretlen nagyságú, vakolt falú, terrazzopadlós, 87 cm mély (3. sz.) és a hozzá, az előzőhöz hasonlóan, keletről csatlakozó 2,50x2,50 m-es helyiséget (4. sz.). Utóbbi felszínén több rétegű, igen vastag terrazzoréteg volt, alatta, ahol a réteg(ek) kissé sérült volt, nagyobb méretű téglák sora látszott. (Fűtőcsatorna része?) Többek közt ennek áttörése, alaposabb kutatása, akárcsak az 1. és 3. helyiség közti szintkülönbség okának tisztázása stb. a további ásatás során várható. Az 1. és 3. számú helyiségekhez nyugatról legalább még két helyiség csatlakozik, amelyek az előkerült oldalfalak részletei alapján 250 cm szélesek lehetnek. Ezek teljes feltárása is a jövőben fog megvalósulni. A leletmentés során sok kő, tégla, tetőcserép töredék, faragott vörös oszlop töredéke, edény- és üvegtöredékek, állatcsontok, kisebb vastöredékek láttak napvilágot, a keleti oldalfal feltárásakor pedig vödör vas pántjai és fogója, valamint több vas tárgy került elő egy csomóban. A korábbi feltárások eredményei és a leletmentés adatai alapján a 4. számú épület a villagazdaság mezőgazdasági rendeltetésű épületei közé tartozhatott és használata szintén a késő római korra, a 4. századra tehető. A közlemény tárgyát képező csont fésű a 2. számú helyiségben került elő. A helyiség belseje erősen átégett földet tartalmazott. Ebben vasszeget, edény-, üveg- és állatcsont-töredékeket találtunk, valamint 46 cm mélyen előkerült a csont fésű. IV A KÉKKÚTI FÉSŰ LEÍRÁSA, ELŐZETES KELTEZÉSE Az egyoldalú, magasra felhúzott, íves fogójú (púpos hátú) csontfésű hossza 11,4 cm, magassága a fogakkal együtt 8,35 cm, fogólapjának magassága 5,9 cm, a fogó magassága 4,4, cm. Maximális vastagsága 1,25 cm. A fésűt több részből állították össze, amelyeket takarólemezek és bronz szegecsek segítségével fogtak össze. Az előlap két részből készült, a lemezek szélei rézsútos irányban kissé fedik egymást. Lehetséges, hogy utólagos pótlásról van szó. A fésű hátoldala egy lemezzel borított, a hüvelykujj által (?)