K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

KONCZ PÁL-K. PALAGYI SYLVIA-S. PEREMI ÁGOTA: Római kori csontfésűk Balácáról és Kékkútról

KONCZ PÁL -K. PALÁGYI SYLVIA - S. PEREMI ÁGOTA ROMAI KORI CSONTFESUK BALÁCÁRÓL ÉS KÉKKÚTRÓL Egy éven belül két római kori csontfésűvel gazdagodott a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteménye. Az egyik Balácáról, a római kori villagazdaság XVII. épületé­nek feltárásából származik, a másik a kékkúti Maktyányi-dűlő vezetékfektetéshez kap­csolódó régészeti előfeltárása nyomán látott napvilágot. Mindkettő római kori, így al­kalmas arra, hogy rajtuk keresztül bemutathassuk a késő római időszak részben egyidőben, párhuzamosan is használt fésű-típusait. 1 1. A BALÁCAI CSONTFÉSŰ LELŐHELYE ÉS KELTEZÉSE RÖVIDEN Az Ujj Ágnes által előzetesen megtisztított és Koncz Pál által restaurált, 12 cm hosz­szú, 6,5 cm széles és max. 1,7 cm vastag, egyoldalú csontfésű 2 2000-ben a balácai villa­gazdaság ismeretlen, az utóbbi években kutatott új épületének, egy újabb fürdőnek (XVII. épület) a maradványai felett nyitott 13/0. szelvényében, annak DK-i sarkában került elő 57 cm mélyen, omladékos rétegből. (1-2. ábra) 3 A szelvénynek nem ez az egyedüli, megmunkált csontlelete. Magasabban, egy 315­316-ra keltezhető Licinius érem 4 közelében csonthajtű, a nyugati tanúfaltól nem mesz­sze, kissé mélyebben egy félkész csontfogantyú (?) került elő. A fésű keltezéséhez a fésű fogó-részének formája, fogazatának elrendezése, szege­cselése és díszítőmotívumai alapján kereshetjük párhuzamait. A fésű formája emlékeztet bennünket a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött három­szög-lekerekített háromszög fogójú, Szőnyből, illetve a csákvári 7. sírból származó da­rabokra, bár a balácai, viszonylag nagyméretű, lekerekített példányunknak nem talál­juk meg közöttük a pontos megfelelőjét. A széleken tompaszögbe rendezett fogazat el­ső fogai is magasabban indulnak a szőnyiekhez képest. 5 A fogólap-forma legjobb pannóniai párhuzamát Carnuntumban, távolabbról pedig az osztrópatakai II. kincsben találjuk. Az idézett példákon azonban a szélek mentén beütött szegecsek alkotják a díszítést. Eltérő a fésűk fogazat-széleinek megformálása is: a carnuntumi és az osztrópatakai fésűkön ívelt, a balácai példányon pedig egyenes. 6 A csontfésűk általánosan alkalmazott díszítésének elemei a nagyobb és kisebb bemé­lyített (bekarcolt) pontkörök, amelyek a ponton és karikán kívül koncentrikusan elhe­lyezett nagyobb, többszörös körökké alakulhatnak. A lehetséges kombinációk száma nagy és változatos összetételűek. A szőnyi egyoldalú fésűkön a díszítés leggyakrabban kettős, hármas, négyes stb. cso­portokba rendezett egyszerű, vagy kettős karikából áll, amelyek kitöltik a fogólap alap-

Next

/
Thumbnails
Contents