K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

KONCZ PÁL-K. PALAGYI SYLVIA-S. PEREMI ÁGOTA: Római kori csontfésűk Balácáról és Kékkútról

lemezét, a háromszög közepét, ill. a befogók mellett csoportosulnak.

7 Néha szabálytalan „sormintává" alakulnak a fogólap közepén

8 ill. elszórtan nagyobb és kisebb koncentrikus körökkel vegyesen töltik be azt.

9 Utóbbi példánk széleit (és nem mindegyik szőnyi darabot!) a szélekkel párhuzamosan ill. még keresztalakban is, vagy a szélekre rendezve, vonalakkal, rovátkolásokkal díszítették.

10 A balácai fésű díszítőelemei azonosak, összeállításuk, elhelyezésük és a szélek megmunkálása más. A fogólap szélein a kétszeres-háromszoros pontsor a meghatározó, amelyek esetenként és az egyik oldalon folyamatos vonallá alakulnak. A felső harmadot betölti a két nagyobb sokszoros pontkör, amelyet két sorban, láncszerűen elhelyezett körök kötnek össze. A nagy koncentrikus körök külső széléhez és aljához három-három körből álló, háromszögbe rendezett csoport csatlakozik. A hegyes szögekben mindkét oldalon egy-egy kettős körvonalból álló koncentrikus motívumot találunk. A díszítőmotívumok balácaihoz hasonló csoportosítását ill. formailag párját Brigetioban, Intercisában, Gorsiumban és Csákváron sem találjuk meg.

11 Csákváron a 7. sírból származó töredékes fésű háromszög alakú fogójának sarkai lekerekítettebbek ugyan, a háromszöget viszont kettős vonal hangsúlyozza, amelyhez kifelé háromszoros cik-cakk motívumsor, befelé egy sorba rendezett körök csatlakoznak, a háromszög átfogója felett pedig 2-2 kisebb kört találunk.

12 Biró M. a Magyar Nemzeti Múzeum csontanyagát feldolgozó tanulmányában a háromszög alakú fogólapú fésűk fő gyártási idejéül a teljes IV századot, ill. az V század első felét jelölte meg, de a III. század második felében és az V század második felében is számol velük.

13 A lekerekített háromszög alakú fogójú, Balácán is képviselt fésűk korai keltezését az osztrópatakai II. kincs fésűje is indokolja.

14 A római kori germán sírok hasonló fésűit S. Thomas a II. század vége és a IV század vége közé helyezte.

15 Az egyébként gazdagabb leletösszeállítású fésűs sírokat is tartalmazó csákvári temetőt általában a késő római időszakra keltezték, amely Csákvár esetében a IV század utolsó és az V század első évtizedeit jelentenék.

16 A balácai fésűt előzetesen, a fentiek figyelembevételével és a szelvény Licinius érme alapján a IV századból (annak inkább első feléből) származtatjuk, a pontosabb keltezéssel, műhelymeghatározással a XVII. épület anyagának feldolgozásáig adósak maradunk. II. A CSONTBÓL KÉSZÜLT BALÁCAI FÉSŰ RESTAURÁLÁSA A balácai római villagazdaság területén folyó ásatás során 2000. június 30-án csontból készült fésű került elő. A tárgy felületén lazán megtapadó talajt a helyszínen tartózkodó Ujj Ágnes restaurátor mechanikusan, majd vizes lemosással tisztította. A gyors nedves tisztítás jelentősége, hogy nélküle a talajvízben oldott sók a levegő széndioxid tartalmának hatására kemény szennyeződést képeznének a csonton. A szervesanyagtartalmát vesztett fosszilis csont anyagának mintegy 70 %-nyi kalciumfoszfát tartalma mellett másik fontos összetevője (némi fluoridon kívül) kalcium-kar-