K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III-as és XIV-es épületének feltárásáról

ban, és abba a rétegbe, amely vasolvadékokat is tartalmazott és feltehetőleg egy korábbi, a III. épületet megelőző műhely maradványa volt. Az 1. és a 2. helyiség osztófala előtt a D-i főfal külső oldalán az alapozásban váltás volt megfigyelhető, amelynek alapján esetleg még egy kő építési fázis elválasztható, azaz lehetséges, hogy egy korábbi műhely (nem kő épület) elplanírozása után a III. épületből először csak az 1. helyiség készült el, amelyet azután tovább bővítettek K felé. Ebből a meglehetősen kevés információból azonban nem adódik kötelezően ez a következtetés, de lehetséges az is, hogy az 1-3. helyiség egyszerre, egy elgondolás nyomán épült meg. A 4. helyiség, az „előcsarnok" sem sokkal későbbi az épületmagnál. Falain belül, a III/18/2-es szelvény tégláit kivéve (3., 8/H., 26/6. ábra), semmi sem utal szilárd padozatra. A helyiség valószínűleg csak részlegesen lehetett burkolva, ill. a téglafelület valamilyen berendezési tárgy alapjául szolgálhatott. Az épületfalak magassága a megmaradt falrészletek alapján nem határozható meg, ugyanígy nincs adatunk a bejárat és a küszöb helyének megrajzolásához sem. Az épület erősen károsodott a sokszoros beásás miatt. A bolygatások közül szét kell választanunk azokat, amelyek az Árpád-és középkorban keletkeztek ill. az újkori eredetűeket. Rhé Gy. kutatásai az épület 1-2. helyiségét érintették. Az újkori bolygatásokkal leginkább az épület K-i fele sérült, a középkori gödröket, objektumokat elsősorban az előcsarnok, az 1. helyiség és a D-i épületfal közelében figyelhettük meg. A római kori leletanyagon kívül a felső, bolygatott rétegek jellemzője volt a középkori és az újkori kerámia. Az épület funkcióját Rhé Gy. az 1. és a 2. helyiséget átszelő gyenge minőségű csatorna alapján istállónak határozta meg. Az ú.n. csatorna azonban inkább újabb kori bolygatásnak tulajdonítható, az épület rendeltetésének meghatározásához nem nyújt közelebbi támpontot. Az 1-3. helyiséget hajlamosnak voltunk inkább lakószobáknak gondolni, az északi front előtti 4. helyiséget pedig előcsarnoknak-porticusos előcsarnoknak (?) vélni.

18 A Rhé Gy. által a 2. helyiségben látott két „kiugrás" közül a nyugatit sikerült azonosítanunk. A terrazzopadlóra téglából-habarcsból rakott, lépcső- szerűen terrazzoval zárt felületet a válaszfal felől induló keskeny csatorna osztja. Az elbontások miatt sajnos eredeti alakja nem volt már meghatározható. Hogy mégis valamiféle gazdasági célokat szolgált volna ez az épület, a kis csatornával átszelt „kiugrás" további átgondolására van szükség. A III. épülettel formai párhuzamba állítható HertenWarmbach-i II. épületet a feltárásokat összefoglaló előzetes jelentésben „Ökonomiegebäude"-nek gondolják.

19 Rhé Gy. az általa talált mozaikszemekből feltételezett mozaikpadlója - amelyet az új feltárások nem igazoltak - megkérdőjelezhetné az épület gazdasági funkcióját.

20 A III. épület 1912-es leírásában Rhé Gy. azonban már nem emlékezik meg a mozaikpadló lehetőségéről, talán azért, mert átgondolta korábbi észrevételeit.

21 XIV. épület Az I. (fő) épülettől K-re feltárt épület a XIV számot kapta. Ez az első olyan kőből készült objektum, amely teljes egészében ismeretlen volt korábban, a második ásatási