K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

KOVÁCS PÉTER-FEHÉR BENCE: Feliratos tégla- és edénytöredékek a balácai római kori villából. I. Vicus Augusti Pannoniában?

mások (Ch. Ertel, Fitz J.) arra a közös véleményre jutottak elsősorban a Likas-dombi tumulus kőanyagának, illetve feliratainak (AÉp 1996. 1223-1232) feldolgozása során, hogy a balácai villa a markomann háborúk után 260-ig egy itáliai lovarendú család kezébe került, akik a villa közelében levő tumulusba temetkeztek.

51 Mégha a feliratok kiegészítését meglehetősen hipotetikusnak érezhetjük is (az eddigi kiegészítések mellett számos más lehetőség is számításba veendő), az azonban kétségtelen, hogy egy Ti. Claudius nevű család települt le Balácán, amely alapján a villa Caesarianával való azonosítása sem zárható ki, ugyanis a tegula a 27. helyiségben került elő másodlagos felhasználásban. A 27. helyiség a főépület hosszanti déli oldalához később hozzáépített helyiségsorhoz tartozik.

52 A helyiség hypocaustummal fűtött volt. A felirat ezért minden bizonnyal a II. század vége előttre keletkezhető. A markomann háborúk pusztításai, majd az azt követő nagy újjáépítések mindenhol kimutathatók voltak.

53 Ezek miatt tehát azt sem szabad kizárnunk, hogy a balácai villagazdaság eredetileg egy császári birtokközpont része volt. Van egy másik balácai felirat is, amely nehezen volna értelmezhető egy magángazdaság esetében. Egy II. századi nyersszínű korsó (Ltsz. 55.250.7) bekarcolt feliratáról van szó, amely még a Rhé Gy-féle ásatásokon került elő.

54 Sajnos, a felirat vége hiányzik, de értelmezése így is egyértelmű: CEPALONIS LEG II[- - -] Egyetlen lehetséges olvasata a következő: Cep(h)alonis leg(ionis) II [ad(iutricis) mil(itis) (?)]. A Pannoniában ismeretlen Cephalo név Cepalo alakjára több példát is ismerünk (CIL II 155, XII 4723).

55 Az is biztos, hogy Cephalo a legio II adiutrixben szolgált ismeretlen rangban. Hogyan kerülhetett volna Cepalo Balácára, ha nem a légióból vezényelték el egy császári saltusra különleges beosztással. Hasonló módon katonai jelenlét mutatható ki a biztosan császári saltus Sumelocenna területén is.

56 Veteranusként is igen kis valószínűséggel telepedhetett volna le itt, ráadásul a cognomen után következő legio név (a rangját talán ki sem írta) aktív katonai szolgálatára utal. Segíthet a kérdés eldöntésében annak vizsgálata, milyen célból került fel a tegulára a helynév. A téglagraffiti vizsgálata során kitűnik, hogy a feliratokon igen ritkán fordulnak elő helynevek. A téglafeliratok többségét a magánjellegű szövegeken (jókívánságok, átok, vicc) és az ABC feliratokon (és egyéb írásgyakorlatokon) kívül négy nagy csoportba sorolhatjuk: 1. datálni a készítést 2. rögzíteni a mennyiséget 3. megadni a készítő(k) nevét, műhelyét 4. megadni a megrendelő nevét.

57 Pannoniában a legjobban a sisciai téglégetőműhelyek erre vonatkozó téglafeliratai a legjelentősebbek: CIL III 11378-11386, ahol a készítők neve nominativusban, az égetés, napja és az aznap kiégett téglamennyiség szerepel. A kiégetendő napi mennyiségre vonatkozóan nagyon fontos egy conimbrigai felirat is, ahol a diariae rogatae kifejezés szerepel (Fouilles de Conimbriga II. Paris 1976. 159-160., Nr. 358a). Hasonló helyzetet tapasztaltunk a balácai feliratokon is. Jelen esetben csak a 3. és a 4. lehetőség áll fenn. Azonban mindkettőt meglehetősen problematikusnak látom. A 3. esetben a legtöbbször a készítők a csak