K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)
KOVÁCS PÉTER-FEHÉR BENCE: Feliratos tégla- és edénytöredékek a balácai római kori villából. I. Vicus Augusti Pannoniában?
semissem Africae possidebant, cum interfecit eos Nero princeps (Plin. n. h. XVIII, 6, 35). Földjeik alighanem szintén császári tulajdonba kerültek, ezért aligha véletlen, hogy Afrikából ismert a legtöbb vicus Augustit említő felirat. A császári saltusokat procuratorok irányították, conductorok bérelték, a földeket rendszerint colonusok művelték. A császári colonusokra vonatkozóan számos feliratot ismerünk, kiemelkednek ezek közül a villa Magna és a saltus Burunitanus colonusai életét szabályozó feliratok (procuratori határozat a lex Manciana alapján, illetve Commodus edictuma kőben megörökítve) (CIL VIII 25902, 10570=14464). A lex Hadriana Italiától É-ra levő provinciákban való érvényességét egy Alpes Maritimae provinciában előkerült felirat bizonyítja (AÉp 1981. 600), amely szerint Hadrianus egy fiatal lovagrendűt küldött a provinciába ad Caesaris praedia dividenda et comprobanda (cf. AÉp 1981. p. 150). Számunkra a legfontosabb, hogy a saltusok központjának közelében rendszeresen vicusokban telepedtek le a colonusok (populus plebeius Frontinusnál). Ilyen colonusokat említ a CIL VIII 8812 felirat is (coloni vici Augusti nostri). Hasonló helyzetre Pannoniában is van példa. Az egyik intercisai oltárkövet a vicus Caramentesium et villa állította közösen (RIU 1065). 41 Talán hasonló helyzetre vonatkozik a békásmegyeri vicus Vindoninianust említő felirat is, ahol a vicus környéki villákban lakhattak a lovagi rangú possessorok (CIL III 3626=10570). 42 Pannoniában nem császári saltusok létét egy felirat is bizonyítja: Mogetius servus saltuarius Flaviorum (AEp 1938. 168 = 1994. 1397). 43 A Flavii a noricumi CIL III 5048 felirat saltuariusának gazdáihoz hasonlóan vezető conductorai is lehettek egy császári saltusnak. A Caesariana helynév mellett számos egyéb epigráfiai adat is bizonyítja a császári birtokok pannóniai jelenlétét elsősorban Dél-Pannoniában. 44 A legközelebbi egy pornóapáti sírkő (RIU 128), amely egy praepositus silvarum dominicarum IV századi sírköve. Felvetődött a Caesarianával való kapcsolatának lehetősége is 45 , amely azonban a túl nagy térbeli távolsága miatt nem bizonyítható, ráadásul a Balaton-felvidék 214 után Pannónia Inferiorhoz való tartozása megalapozott feltételezés. 46 Ez esetben a IV században a terület Valériához tartozott. A császári birtokok igazgatását Pannoniában is procuratorok végezték, ezek közül két übertust ismerünk (CIL VI 790, CIL XIV 176), akik procurator prov. Pan. Sup. etAfric. reg. Thevest. voltak. 47 A Patrimonium mellett a ratio privátat irányító szervezetre is vannak adataink, a sexagenarius procurator hivatalához tartozó két dispensatort is ismerünk (CIL III 3269,4069). Ezeken kívül császári birtokban maradtak pl. az illyricumi születésű császárok helyi birtokai is, mint pl. Budalia vicusa Decius esetében (Eutrop. IX, 4). 48 A IV századból a rationalis rerum privatarum per Illyricum tevékenységéből (Not. Dig. occ. XII, 21) csak Savia provincia procurator rei privataeja ismert (Not. Dig. occ. XII, 20). 49 A késő római korban jóval több birtok kerülhetett császári tulajdonba, ahogyan azt az Ammianus említett Murocincta és más esetek is igazolnak (Amm. XXX, 10, 6, XXIX, 6, 6, Epit. 40, 10, Landolfus, MGH AAII p. 323, 25). 50 Fennmaradó kérdés, fentiek alapján hogyan értelmezendő a balácai téglafelirat vicus Augusti felirata, milyen a viszonyuk a villához, illetve az ItAnt Caesariana útadatához. Jelentheti-e az új kurzív felirat, hogy a régóta vitatott kérdés (Baláca Caesarianával való régóta felvetődött azonosítása) eldőlt. Sajnos, a feltett kérdésre adható válasz nem ennyire egyértelmű. A legutóbbi anyagfeldolgozások során a villa ásatója Palágyi S. és
