K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III-as és XIV-es épületének feltárásáról

na homokos agyagrétegnek a határán ugrik vissza egy alacsonyan megmaradt, 15 cm magas felmenő szakasz után a falsík. A kettő együtt jelölheti azt a szintet, amelyen a helyiség terrazzoját alapozni kedték. AIII/37. szelvény falának kötőanyag nélküli alapozása a tégla- és imbrextöredékeket tartalmazó köves felület alatt 67 cm magasan maradt meg. (11/E. ábra) A sárga paticsszemcsés, szürke, sárga homokos réteget, amelybe az alapozás mélyült, a fal közelében átvágták, a szélesebb gödörbe egy 40-44 cm -es átmérőjű cölöplyuk mélyült. (4., 10/B. ábra) Ezt is, mint a szelvény déli tanúfalánál feltárt, 144 xll5 cm-es, alul kisebb gödörré szűkülő beásást a visszatöltés felett habarcsos, kis kövekből álló folt borította. (26/5. ábra) A cölöplyuk felett a habarcsos, murvaszemcsés folt nagyobb volt, míg a nagyobb gödör fölött kisebb. A nagyobbik gödör betöltésében neolitikus edénytöredékek voltak. A III/38/48 szelvényben futó D-i épületfal mellett a falkoronánál 14-27 cm-rel mélyebben jelentkező omladékot inkább tekinthetjük omladéknak, mint útnak. Ennek Ki szélét gödrök vágják át, amelyeknek „láncolata" tovább tart a 39/49., 40/50. szelvényben is. Néhány gödörbe újabb gödör mélyül, amelyet azután még az újkorban is átvágtak. A 39/49. szelvény nagy beásását középkorinak gondoljuk. (4. ábra) 4. helyiség (előcsarnok ?) A 4. helyiséget az épületmag teljes É-i hosszanti odala mellett építették meg úgy, hogy a Ny-i oldalon az előcsarnok falát 30 cm-rel, a K-i oldalon 4-5 cm-t ugratták viszsza az 1-3. helyiség Ny-i ill. K-i falához képest. A 4. helyiség falak által határolt belső alapterülete: 21, 8 (21,9) x 3,55 (3,6) m. A szelvények felső, szántott rétegei alatt jelentkezett a római kori falak omladéka, vagy téglával-kővel vegyes kevert rétege ill. az omladékra, omladékba ásott középkori objektumok és újkori bolygatások (III/7., 14., 15., 17. szelvények-3-4. ábra). A rendelkezésünkre álló adattári adatok és publikációk alapján Rhé Gy. ezt a helyiséget ül. az ahhoz tartozó falszakaszokat nem ismerte. A megmaradt fakoronákat 16-84 cm magasan borította föld. A 4. helység (előcsarnok) megmaradt össz falmagassága: 20-50 cm, amelyből maximum csak 5-16 cm-es a felmenő szakasz. A falak alapozás a barna, római kori leleteket is tartalmazó rétegbe mélyül, annál is inkább mert az előcsarnok falait szerényebben alapozták. AIII/17. szelvényben pl. az előcsarnok falának alapozása 15 cm-rel magasabban indul, mint az épületmag Éi külső faláé (9/C-D. ábra), a III/18/1. szelvényben pedig 40-47 cm-rel. (26/4. ábra) Az alapozások vastagsága 42 és 70 cm között, a felmenő falaké 55-60 cm között váltakozik. Az alapozások általában lazán rakottak, kötőanyaguk sárga habarcsos. A 4. helyiség fala mindkét csatlakozási pontján elválik az épületmagtól. A III/18/l-es szelvényben az épületmag és az előcsarnok falát azonos magasságig bontották vissza. (26/3-4. ábra) A III/17. és III/7. szelvény Nyi-tanúfalában az épületmag É-i falának felmenő szakaszából 75 cm mérhető (a teljes falmagsság itt: 110 cm), az előcsarnokot ugyanakkor egészen az alapozásig elbontották. (9/C-D., 26/2. ábra) Az alapozás indítások nagyjából azonosak, egyúttal megfelelnek azoknak a rétegváltásoknak, amelyekből egy belső és külső szintre következtethetünk. Az épületmag falának az alapozása két szakaszra oszlik, az alsó apró kövekkel rakott és habarccsal fedett kősorokból áll. Alja bemé-