K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III-as és XIV-es épületének feltárásáról

lyül a sárga homokos altalajba. Az előcsarnok alapozása mellett szürkés-barna réteget találunk, egyszerűen azért, mert a sekélyebb alapozás nem érte el itt az altalajt. (III/17., III/7. szelvény tanúfala. 9/C-D. ábra) A 3. és a 4. helyiség közötti K-i falsarok felmenő szakaszából csak egy kősor maradt meg. Az felfelé induló falszakaszát opus spicatum szerűen falazták. (26/4. ábra) AIII/8., a III/18/1. szelvényekben is rétegváltások tartoznak a 4. helyiség falalapozásának indításához. (9/B., K, 26/4. ábra) A sötétebb (szürkésbarna, barna, agyagrögös), megközelítőleg vízszintes rétegeket téglával, kaviccsal, habarccsal kevert, kövekkel tarkított réteg, azaz a falomladék, vagy az épületomladék kevert rétege fedte át. Szilárd padozatra ezekben a szelvényekben semmi sem utalt. Egyetlen egy helyen, a III/18/2. szelvény ÉK-i sarkában került elő két téglatöredék, amelynek alapján feltételezhetnénk a 4. helyiség téglaburkolását. (8/H., 9/H. ábra) Igaz, hogy a helyiség erős bolygatásokat szenvedett el a középkorban és az újkorban, mégis különösnek tarthatjuk, hogy a mintegy 77,40 m

2-es területen sehol másutt nem akadtunk 30 cm oldalszélességű téglákra, amelyek egyébként a 4. helyiség DK-i, belső sarka közelében meszes alapozásra, felületre voltak rakva. Mivel a rézsútosan fekvő téglán habarcsmaradványok vannak, helyzete vagy másodlagosnak tekinthető, vagy a tégla fölött újabb tégla,-téglasor lehetett eredetileg. A III/18/1. szelvény lemélyítésénk K-i és É-i tanúfalában egy gödör metszete látszik. Alja a felszíntől 142 cm-re van, a sárga homokos- agyagos talajba mélyül. Betöltése és a felette következő réteg paticsos fekete-barna. (4., 9/J., 26/3. ábra) A III/8. szelvény D-i tanúfalában egy 100 cm széles vegyes, habarcsos-téglatörmelékkel visszatöltött árok metszete látszik, amellyel a barna-fekete rétegig elbontották a falalapozást átfedő törmelékes réteget. Felső szélét 6-16 cm magasan felszíni kevert réteg borította. Erdetét nem ismerjük. Rhé Gy. 5-ös számú kutatórárka is a rajz szerint megszakad ezen a tájon. (1. ábra) A szelvény leletanyaga vegyes, van benne őskori eredetű, római kori ( a felső rétegekben korarómai is), valamint állatcsont is. A III/7. és III/17. szelvényt a két fal között és az előcsarnok falának külső szélénél, valamint tovább É felé köves omladék borította D-ről É felé keskenyedő sávban. A III/17. szelvény K-i felében, valamint a III/7. szelvény falának D-i oldalán, a DNy-i negyedben és a Ny-i tanúfal melletti beásásokkal elbontották a fal-és épületomladékot, valamint elbontották a 4. helyiség falának egy részét is. (4., 8/A., F, 23/6., 24/1. ábra) A III/17. szelvény K-i gödrét tegula- és imbrextöredékekkel töltötték vissza. A III/7. szelvény Ny-i tanúfalától a szelvény belseje felé mélyülő nagyobb gödör egy 59 x 60 cmes átmérőjű cölöplyuk szerű gödörré szűkült. (4., 8/A. ábra) A beásás (gödör) felfelé meglehetősen kiszélesedett, a falalapozásig szürkés-barna földdel zárták le. Szélei magasabb szinten nem voltak megfoghatók. A felső, kevert rétegekben római és középkori leletanyag, valamint téglatöredékek, a kövek között a DNy-i sarokban állatcsontok voltak. A 4. helyiség É-i fala melletti törmelékből kézzel formált edénytöredék, a III/17. szelvényben a törmelék alatti szilárdabb rétegben őskori leletek kerültek elő. A ITT/15, szelvényben a kőomladék a két fal között a legnagyobb. Besások tarkítják. A lefelé szűkülő gödör a III/15. árokból átnyúlik a III/15-ös szelvényrészbe. A 4. helyiségfal belső oldalán az ovális murvás, omladékos folt az omladék maradványa, a D felé mélyebben jelentkező, habarcsos, sárgásabb félköríves folt egy gödör betöltésének mutatkozott. A 4. helyiségfalat egy másik gödörrel megbontották. (4., 8/E., 26/5-6. ábra)