K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III-as és XIV-es épületének feltárásáról

kori kerámiatöredékek a III. épület előzményére hívják fel a figyelmet. (12/A. ábra) A III/44-45-46-47. szelvények felső rétegei hangsúlyozottan új- ill. középkoriak. A 31 és 24 cm -es átmérőjű cölöplyukak az épület DNy-i sarka körül csaknem azonos távolságban helyezkednek el. (4. ábra) A két kisebb cölöplyuk egykorúnak látszik, de később keletkezhetett, mint a Ny-i fal melletti, 80 x 73 m-es nagyobb gödörbe ásott kisebb, 50 x 53 cm-es gödör-cölöplyuk. (12/C. ábra) A III/44. szelvény K-i tanúfala melletti cölöpöt is egy gödör betöltésébe ásták. (13/B. ábra) A falkoronát éppen elérő, 36 cm széles árkot (Rhé féle ?) kövekkel vegyes földdel temették vissza. (13/A-B. ábra) Az árok folytatása a III/45. szelvény Ny-i tanúfalában is követhető. A visszabontott épületfalat is átfedő beltöltéséhez hasonló a sárga homokos talajba ásott 40 cm széles cölöplyuk földje is. Az 1. helyiség legfigyelemreméltóbb lelete egy áttört, pelta-alakú bronz fibula az 1. helyiség kiszedett K-i faláról a III/25. szelvény D-i tanúfala mellett. 2. helyiség A 2. helyiség belső mérete: 11,5 (11,7) x 7,65 (7,8) m. A falak a III/25-27-es szelvény árkában a felszínen voltak, a III/35-37. szelvény árkában pedig 8-19 cm magasan borította azokat földtakaró. A falak mellett nagy bolygatások látszanak pl. AIII/16-17., a 26. és a 35., 36. szelvények árkában. A nagyobb beásásokkal teljesen elbontották a terrazzopadozatokat, a kisebbek nyomán pedig elpusztultak az eredeti felületek, szerencsére megmaradtak azonban a terrazzoalapozások. A III/16-17. szelvény árkában sikerült azonosítani Rhé Gy. fal mellett húzott, 70-84 cm széles kutatóárkát (ez már a 3. helyiség!), amelynek egyik oldalát a terrazzopadozat megmaradt foltja, másik oldalát a terrazzoalapozásként jelentkező, korábban már kiszedett fal alkotja. (6/A., 22/1. ábra) A 2. helyiségben is jelentkezett a Rhé által gyenge csatornának leírt, az épületet részutosan átszelő szabálytalan árok egyik szakasza. (6/B. ábra) A III/26. szelvény árkának É-i tanúfala mellett ez a bizonyos árok 1,20 m-re öblösödik ki, egyik oldalán a terrazzoalapozásba gödör mélyül. Ugyanezen kutatárok-szakaszban lehetőség volt a válaszfalak felmenő falainak és falalpozásainak együttes mérésére. A kötőanyag nélküli alapozások (70 cm) keskenyebbek voltak 6-8 cm-rel a felmenő falaknál, a lábazat-indításokat visszaugratták. A III/25. szelvény árkában a Ny-i fal mellett előkerült az egyik, Rhé féle ú.n. kevésbé szilárdan épített kiugrás.

12 A környező terrazzopadlóhoz képest 15-16 cm-rel kiemelkedő, téglából és habarcsból összeállított, terrazzo-szerűen burkolt felületet délen a falhoz kissé tompaszögben csatlakozó, 12-13 cm széles, 88 cm hosszú, 12-17 cm mély csatorna határolja, amelynek másik oldalán folytatódik a terrazzo, amely az „emelvényhez" képest 8 cm-rel mélyebben, a helyiség terrazzo-padlójához képest 3-8 cm-rel magasabban található. Ezt a szakaszt és a falat is egy 60 x 63 cm-es átmérőjű cölöplyuk töri át, amely a déli tanúfal felé egy köves betöltésű 34-39 cm széles árokban folytatódik. A kis csatorna indítása előtt a falba egy 20 cm-es átmérőjű, 25 cm-es kisebb gödör mélyül (cölöplyuk ?). A feltárt „emelvény" együttes mérete: 35-85-88-65 x 182 cm. Az „emelvény" K-i széléhez csatlakozó kormos, a végén betonba torkolló réteg, minden