K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III-as és XIV-es épületének feltárásáról

továbbá, hogy az ásatások után alig takarták vissza a falakat és a padozatokat, a bemé­lyülő barázdákat inkább a szántás okozta sérüléseknek kell tartanunk. Rhé Gy. alap­rajzába belerajzolta azt a - szavai szerint - „rendkívül primitív csatorná"-t, amely át­szelte részutosan az 1. helyiséget és kissé megörve a 2-t is. 1993-ban a III/34-35. és a III/26. szelvény árkában megtaláltuk az 1. és a 2. helyiséget osztó, határozatlan szélű, 32-40 cm széles, kövekkel betöltött árkot, amellyel az épület Ny-i falát és az l/2.hely­iségfalat is elbontották. Az árok a falak előtt kiszélesedik. (3., 6/B-C, 23/4. ábra) A fa­lakat, a terrazzopadlókat, a terrazzo nélküli római kori belső (pl. a 4. helyiségben) és külső szinteket gyakran cölöplyukak, gödrök törik át, amelyek középkori vagy újkori eredetűek lehetnek. (4. ábra) A III. épület ugyanis többszörös bolygatást szenvedett el pl. a kora Árpád-korban, a középkorban, az újkorban valószínűleg többször is és a szántások során folyamatosan. Veszprémfajsz középkori falujának lakói - úgy látszik ­szívesen behúzódtak a falak közé és szívesen tevékenykedtek a római maradványok kö­zött. /. helyiség A helyiség belső mérete 11,5 x 3,6 (3,65) m. Falait, terrazzopadlóját és a Ny-i falhoz csatlakozó területet 3-30 cm vastag ú.n. felszíni kevert és az ugyancsak bolygatott mész­szemcsés barna réteg borította, amelybe téglaörmelékek is kerülhettek. Ezeket a réte­geket a Rhé féle visszatöltéssel azonosíthatjuk. A Ny-i zárófal előtt az ENy-i saroknál a felső kevert rétegekben több a habarcs és a téglatörmelék, amely valószínűleg a fal előtti téglával, kővel kevert fekete-barna törmelékes, korarómai leletanyagot tartalma­zó réteg elbontásával és visszatöltéséből származik. A törmelékes rétegbe egy 23-24 cm széles, az elbontás után 36-47 cm magasan megmaradt cölöplyuk mélyül. A barna, tömörebb talajba a cölöplyuk és a Ny-i fal között egy körte formájú, köves- téglatörme­lékkel betöltött, korább leletanyagot tartalmazó gödörbe foglalt két kisebb, egy 55cm mély ovális és egy 43 cm mély lekerekített négyszögű gödröt ástak. A cölöplyuk alja alig éri el a tömörebb barna réteget, ezért összetartozása a gödörrel kétséges, újkori erede­tét sem tudjuk kizárni. (4., 10/A. ábra) A Ny-i zárófal előtt délebbre, a III/24. és a III/34. szelvény Ny-i árokvégében köves-omladékos felület jelenkezett. A falat az 1. helyiség körül csaknem mindenütt a terrazzopadlók magasságáig, több helyen még mélyebben, az ENy-i sarkot pedig erősen visszabontották. (22/6. ábra) A DNy-i sarok közelében a III/44. szelvényben (12/A-C. ábra) és az 1/2. helyiség válasz­falában a III/25. szelvényben (10/A. ábra) cölöplyuk szerű, 15-25-35 cm mély bemélye­dések voltak azonosíthatók. A III/44. szelvény Ny-i falának szélét részben elbontották a cölöplyukkal, ugyanak­kor a szelvény É-i tanúfalában látott 52-53 cm széles, a szelvényben 1 m után nem kö­vethető beásást valószínűleg Rhé Gy. kutatása emlékének tulajdoníthatjuk. Az árok földjével azonos betölésü, Ny felé eső, háromszög keresztmetszetű cölöplyuk újkori eredete mellett szól, hogy magasról, a kevert rétegből indul. A visszatöltés alatti terrazzotörmelékes, apróköves réteg és a sárgás-barna homokos réteg határa jelezheti az eredeti külső, római kori szintet. Alatta a barna (sárgás-barna) rétegben talált római

Next

/
Thumbnails
Contents