K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)
PALAGYI, SYLVIA: Hügelgräber mit Dromos - Dromos-ähnlicher Vorkammer in Nord-Pannonien (Ungarn) - Észak-pannoniai halomsírok dromosszal - dromosz jellegű előcsarnokkal
20. AMAND, M.: Considerations sur nos grands tumulus IV. La butte et ses elements annexes. Vie Archéologique 32. 1989. 25-84. 21. PALÁGYI, 1996. Abb. 14., 26/5. 22. NAGY L. in Alföldi A.-Nagy L.-László Gy.: Budapest története I. - Budapest az ókorban. Budapest 1942. Abb. 10.; PELLEGRINO, A.: Itinerari Ostiensi V. Le necropoli pagane di Ostia e Porto. Roma 1984. Fig. RNecropoli dell'Isola Sacra. 23. Nr. der Aufnahme: 1981/1-194. (0861,0862,0863); PALÁGYI 1996b. 24. MRT 4. 127-129.; PALÁGYI 1988. 79. 25. K. PALAGYI S.: A kemenesszentpéteri római kori halomsír - Über das römische Hügelgrab aus Kemenesszentpéter. Veszprémi Történelmi Tár 1989/1. 44-59. 26. PALÁGYI 1996b.; PALÁGYI 1996a. 261., 265. ÉSZAK-PANNONIAI HALOMSÍROK DROMOSSZAL - DROMOSZ JELLEGŰ ELŐCSARNOKKAL A római kori halomsírok Veszprém megyében a Bakony-hegység peremére szorultak. {Kemenesszentpéter, Baláca, Inota). 640-1000 m-en belül mindegyik közelében azonosíthatók települések." Minden kétséget kizáróan azonban csak Balácán sikerült igazolni, hogy a temetkezőhely egy római villához, annak egyik tulajdonos családjához tartozott. 4 Kemenesszentpéteren az ún. Dombi-dűlő két halomsírját övező sírkertek bejárata nem a Savariát Arrabonával összekötő (fő) útra nyílott. 5 Minden valószínűség szerint inkább egy abból kiágazó kisebb útról lehetett e temetkezőhelyeket megközelíteni. ( 1. ábra) A Veszprém megyei halomsírok közül Balácának és a kemenesszentpéteri Dombi-dűlő l-nek (4-6. ábra) közös sajátossága, hogy mindkettő sírkamrát rejtett, amelyhez előcsarnok csatlakozott, s a pannóniai, kőépítményeket tartalmazó halmos temetkezésekhez képest nagyméretűek. Az 1985-1987-es, éppen most publikált balácai, valamint az 1990-es, még publikálatlan kemenesszentpéteri feltárások 6 szerint, a balácai halom körítőfalának belső átmérője 36,40-36,90 m, a kemenesszentpéteri halomé pedig 21,40-21,80 m. A körítőfalak magasságához támpontul szolgálhatnak a körítőfalak alapozásának felső széléig lefutó feltöltési rétegek. Balácán a rétegtani megfigyelések kb. 1,30-1,40 m-es körítőfalmagasságot engednének meg. 8 Chr. Ertel a lábazaton elképzelt oltárokra tekintettel azonban minimálisan 2,90 m-es falmagasságra gondol. 9 A kemenesszentpéteri Dombi-dűlő l-es halomsírjában is legalább egy feliratos kőnek kellett állnia, mégpedig az előcsarnok és a sírkamra közötti küszöbbe illesztve. A kemenesszentpéteri 1,85-2,15 m-es alapterületű sírkamra tulajdonképpen nem, vagy nem sokkal nagyobb a Zala megyei sírkamráknál, a különbség inkább az igényesebb kivitelben és a hozzá csatlakozó előcsarnok hosszában rejlik. Kemenesszentpéteren a boltozott sírkamrát egy ugyancsak boltozott, 5,88 m hosszú, 1,9 m széles előcsarnokon át lehetett megközelíteni. DK-re nyíló bejáratának köszöbébe kétszárnyú ajtót állítottak. Az előcsarnok Ny-i falához padka csatlakozott. Balácán is boltozott, 9,7 m hosszú előcsarnok vezetett a sírkamrához, amelynek töredékes végződése valóságos dromoszbejárat feltételezését is megengedi. 0-4. ábra). Az 1,20 m széles előcsarnok, amelynek DDK-i bejáratát egy pódiumon át a villa felől lehetett megközelíteni (2. ábra), szokatlan megoldásként egy kettős sírkamrához, vagy egy sírkamrához és egy sírkamrából nyíló fülkéhez vezetett. A nagyobbik helyiség mérete 8,2(8,4)x4,8 m, a kisebbiké 2,8x1,8 m (4. ábra). Kemenesszentpéteren és Balácán is terrazzóval burkolták a sírkamrát és az előcsarnokot. Kemenesszentpéteren a fő temetkezést valószínűleg a sírkamra közepén padozatba süllyesztették, 10 amelyet ezután a terrazzopadló elbontásával együtt később kiraboltak. Az elsődleges temetkezések háborítása Kemenesszentpéteren valószínűleg már a későrómai időszakban, de legkésőbb a X-XI. században, Balácán a középkorban 11 - biztosan - megkezdődött. A sírépítmények belső berendezéséről és díszítéséről közvetlen és közvetett adatokkal rendelkezünk. A Balácán előkerült stukkódarabok alapján a sírkamra kazettaszerű falborítást kapott. Kemenesszentpéteren a sírkamra és az előcsarnok sarkait vörös csíkokkal keretezték. A sírkamra É-i falán egy széthajtó levelű sásmotívum, virágok bontakoztak ki. Az előcsarnok Ny-i falrészletén és K-i felmenő falán foltokban színes, elmosódott virágmotívumok voltak megfigyelhetők. A törmelékből gyűjtött falfestménydarabkák olyan vörössel keretezett, szürkés-fehér alapon vörös növényi motívumokat és egyéb ábrázolásokat mutatnak, amelyek feltételezhetően a boltozathoz, vagy a boltozat alatti díszítő sávhoz tartoztak. Pannónia sírépítményeinek belső berendezéséhez első alkalommal a kemenesszentpéteri síregyüttes adott jól használható támpontot. Megmaradt a kőből falazott, festett padka az előcsarnokban és a sírkamra északi falába mélyített 2 fülke. A szimmetrikusan elhelyezett fülkék szélei lépcsőzetesen kiszélesedtek, fokait vörös és zöld színnel festették. A fülkék mélysége 32,5 cm, szélessége 47 cm, magasságát a boltozat indítása(?) határozhatta meg. A sírkamra északi falán, a keleti saroknál megfestett felül íves, majd lefelé haladó vörös keretezés, ill. a K-i fal vízszintesen és függőlegesen futó vörös csíkja lehetővé tette, hogy első alkalommal kiszerkeszthessünk egy eredetileg a
