K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

PALAGYI, SYLVIA: Hügelgräber mit Dromos - Dromos-ähnlicher Vorkammer in Nord-Pannonien (Ungarn) - Észak-pannoniai halomsírok dromosszal - dromosz jellegű előcsarnokkal

sírkamra sarkába állított támlás karosszéket, amely feltételezhetően esztergályozott lábakon állt. A szék mérete 54x64,5 cm, magassága: 76,5 cm. A kemenesszentpéteri sírkamrában volt tehát szék, lehetett benne háromlábú asztal, a fülkékben további urnás temetkezés, kisebb tárgyak, edények. A balácai halomsír világos falfelületének és vörös lábazati ill. koronázó homokköveinek kontrasztjával tudatos színhatásra törekedtek. A körítőfal lábazatával egybeépített pilléreknek elsősorban funkcionális, támasztó szerepet feltételezünk. S hogy hordoztak-e oltárokat, esetleg szobrokat, egyelőre megválaszolatlan marad, ugyanis néhány esetben elkent, határozott kontúr nélküli habarcsmaradványok mutatkoztak rajtuk.

14 A szétvert és még helyben hagyott oltárok apró töredékeiből (7-12, 14. ábra) rekonstruálható oltárok Chr. Ertel szerint a körítőfal lábazatának harmadik kősorán álltak,

1 állít ói és a halomban eltemetettek Fitz Jenő szerint,

1 (714. ábra) annak a családnak voltak a tagjai, akik a közép-itáliai Tolentinum városából származtak és a II. század vége felé birtokot szervezve éltek legalább a III. század közepe tájáig a balácai villában. A közép-itáliai kapcsolatok alapján kevéssé csodálkozhatunk a halom, az itáliai kör alakú, falgyűrűvel körülvett sírokra („Rundgrab") emlékeztető megjelenésén, bár hangsúlyozni szeretnénk, hogy a rekonstruált oltármagasságokra tekintettel kiszerkesztett minimális, 2,90 m-es körítőfal-magasság ellenére

17 és 10-12 m

l8-ben meghatározott halommagasság mellett, a halmos temetkezőhely külső megjelenésében inkább a Penteville-i és az Antoing-i típusokra, mint a valódi ún. Rundgrabokra hasonlíthatott.

19 Penteville-ben a halmot négyszögletes, falazott sírkertbe foglalták.

20 Ugyanezzel a megoldással találkozunk Balácán is, amelyből azonban csak az E-i oldalon sikerült két kisebb szakaszt feltárni.

21 Kemenesszentpéteren a Dombi-dűlő 1990-ben és 1991-ben kutatott halmait árkok foglalták négyszögű sírkertbe. Bejáratuk a Savaria-Arrabona közötti útról kiágazó, feltételezett útról nyílott. (1. ábra) A légifelvételen látott elszíneződések egyik kis szakaszát 1991-ben a Dombi-dűlő 2-nél átvágtuk. A hegyes, kavicsos betöltésű árok 330 cm széles és 76 cm mély volt. A sírkertek légifelvétel alapján meghatározható mérete: 39,06x39,06 m, ill. 25,20x25,20 m. A topográfiai bejárások alkalmával Kemenesszentpéteren regisztrált 13 halom közül összesen 5 halom feltárását végeztük el.

24 Ezek közül kettő részfeltárásnak minősíthető, értékelésre nem alkalmasak. Az általam kutatott három halom, három különböző típusú, ill. 2 fő és az egyik típus változatának tekinthető temetkezési fajtát takart. A Pagonyban (Pagonv határrészben) lévő halomsírban az urnát és az égett fegyvermellékleteket egy háromszögű sírgödörbe állították. 5 A Dombi-dűlő 2. halmának teljesen kirabolt sírgödrét ugyancsak földbe mélyítették, viszont magát a halmot, a Dombi-dűlő 1. előcsarnokos sírkamrájához hasonlóan, árokkal körülvett sírkertbe foglalták. Kronológiailag legkorábbinak a fegyvermellékleteket tartalmazó halmot, míg legkésőbbinek az előcsarnokos-sírkamrás temetkezést tarthatjuk. A három halmot az I—II. század fordulójától a II. század utolsó negyede közé eső időszakban emelhették, bár munkahipotézisnek tartható keltezési javaslatunkat jól datálható leletekkel a Dombi-dűlő esetében nem tudjuk alátámasztani. Keltezésünket befolyásolta a balácai halomsír elkészülésének a markomann háborúk utánra feltételezett időpontja.

26 DR. PALÁGYI SYLVIA „Laczkó Dezső' ' Múzeum Erzsébet sétány 1. H-8201 Veszprém