K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1996/4. (Veszprém, 1996)

K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai római kori halomsír kutatása

K. PALÁGYI SYLVIA A BALÁCAI RÓMAI KORI HALOMSÍR KUTATÁSA A. A lelőhely földrajzi helyzete A Magyarország Régészeti Topográfiájának 2., az egykori veszprémi járás régészeti lelőhelyeit összefoglaló kötetében a nemesvámosi Likas-domb a 34/10-es lelőhelyszámot kapta.

1 A balácai római villától É-ra (ÉÉK-re) fekvő halom Ny és D felé erősebben lejtő, mezőgazdasági művelés alatt álló táblában emelkedett, felső rétegét rendszeresen szántották. Az ásatás 1987-es befejezése óta részleges takarással bemutatására vár. A halmot a villa körítőfalától 640-677, a főépülettől (I.) 735-792 m-re hordták fel.

2 (1., 6., 26/1-2. ábra) Nemesvámos határának dűlőnevei között a Likas-dűlő, Likacsi-dűlő, Likacs-domb, Likas-domb használata állandó keveredést mutat. A falutól K-re kb. 360 m tengerszint feletti magasságban fekvő területet nevezhették eredetileg Likas-, Likacs-, Likacsi-, Likacsos-dűlőnek, Likacs-dombnak, míg a 357 m-t (Adriai-tenger) valószínűleg a római halomsíron mérték. (1., 5. ábra)

3 7. ábra. Nemesvámos és környéke. (M-150/939 Q-a római kori halomsírt nyíl jelöli) Abb. 1. Nemesvámos und Umgebung. (M-150/939 Q das römische Hügelgrab ist mit einem Pfeil markiert) B. A balácai Likas-domb a szomszédos község szájhagyományában Az 1986-ban Nemesvámoson gyűjtött adatok egy része elrejtett harangokra, aranyhintóra, a legközelebbi forráshoz vezető alagútra vonatkozik. Ezek az elemek eltemetett kőépítményekkel, egyéb régészeti emlékekkel kapcsolatban máshol is felvetődnek, speciális jelentőségük nincs. A szántóföldön kimagasló halmozódás azonban a helyiek számára is mesterséges dombnak tűnt, amelynek felhordását, a törököknek tulajdonították. Az adatközlők szerint (és őseik szerint is) tehát a halom a törökök alatt egy török vezérnek, kimagasló személyiségnek készült volna. A halom felhordásával kapcsolatos megjegyzések: „az alatta lévő völgyből", „az alatta lévő gödörből", „az országút közeli gödörből" reális tartalmat hordoznak és valóban az országút és a halom közötti negatív objektumra=földnyerő helyre vonatkoznak (Vö.: később!). A „törökök" ruhában, sapkában, csajkaszerűségben, sisakban hordták volna fel a halmot, amely a halom XVIII. sz-i megnevezésében (Sisakhegy) fejeződhetett ki. A besza-