K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1996/4. (Veszprém, 1996)
K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai római kori halomsír kutatása
STUKKÓ, VAKOLAT (SV) 1. Stukkótagozatok, a K-i kutatóárokban, a 65., 75. szelvényben: hosszanti, hosszanti és keresztirányban futó hornyokkal, amelyekkel a felületeket kazettára emlékeztető mezőkre osztották, fehér, kavicsszemcsés, 4 db, M: 7,4; 8,3; 19, 1; 17,2 cm, Ltsz: 95. 1. 3., 463., 514. (40/1-3. ábra) 2. Homorú stukkóborítás töredékei a 74., 84., 64. szelvényből: fehér, egyiken petty alakú vöröses-barna elszíneződéssel (festés ?), egyiken bekarcolásokkal, 5 db, M: 3,4-10,4 cm, Ltsz: 95. 1. 193., 303., 456. (39/6. ábra) 3. Stukkóborítás töredékei a K-i kutatóárokból, a 74., 84., és 64., 65. szelvényből: fehér, vörös-barna elszíneződéssel (festéssel ?) is, 6 db, M: 2,6-19,1 cm, Ltsz: 95. 1. 28., 193., 201., 443., 463. (39/8., 40/4. ábra) 4. Vakolat (festés) töredékei a K-i kutatóárokból, a 64., 72-74., 93-94. szelvényből: vastag habarcsuk téglaszemcsés, 1,5-2; 2-3 cm-es külső fehér simítóréteggel, ill. festéssel, csíkozott felülettel, néhány vastagabb töredékkel, Ltsz: 95. 1. 16., 84., 193., 201., 209., 260., 316., 346., 351., 365., 373., 443-444., 487., 496. (40/5. ábra) 5. Egyéb vakolattöredék a 64., 74., 85., 93., szelvényből, fehérek, többnyire egyenetlen felülettel, 4 db, M: 4-22,2 cm, Ltsz: 95. 1. 316., 447., 504., 547. A felsorolt stukkó és vakolattöredékek, kettő kivételével, a sírkamrában, a sírkamrához közel, a dromosz visszatöltéséből, a dromoszfal közelében, a dromosz előtti bolygatásból kerültek elő. A dromosz- és sírkamrafalakhoz, a dromosz és a sírkamra boltozatához tartoztak, pontosabb szétválasztásuk nem lehetséges. A sírkamra fehér, esetleg vörös-barna festésű falait függőlegesen és vízszintesen plasztikus, homorú tagozatokkal osztották, számunkra ismeretlen méretű mezőket alakítva ki általuk. (SV 1). A körítőfalak közelében talált töredékekre tekintettel a 93-94. szelvényben kérdőjelesen, a 72. és 96. szelvényben határozottabban felvetődik a körítőfalak vakolásának kérdése. A külső vakolás, festés - célszerűségi és esztétikai meggondolásokból - nem idegen pannóniai római emlékeinken. 75 KÖVEK (KÖ) Az 1985-1987-es feltárások kőanyaga általában három nagy csoportra oszlik. A körítőfal, a sírkamra és a dromosz falazókövein kívül 1287 db ásatási naplóban regisztrált számozott, egyéb leltározott 7 és a síremlék-rekonstrukció érdekében in situ hagyott kőfaragványok, valamint több láda vörös, permi homokkőből készült, ill. fehér, enyhén sárgás laza szerkezetű töredék alkotja a Likas-domb kőanyagát. Vörös homokkőből készültek a körítőfal záró építészeti tagozatai, lábazatot borító megmunkált kőtömbjei. 77 A profilált darabok egy része a körítőfal koronázópárkányzatának voltak a részelemei. 78 (13., 14., 28/1., 29/1. ábra) A párkányt alkotó kövek közül egyik sem maradt meg eredeti helyén. A lábazat alsó két vöröskő borítását a 9. szelvény in situ kövei őrizték meg számunkra. (29/4. ábra) A fehér és a vörös kövek használata tudatosan megkomponált volt. Három sorban vörös kövekkel borított lábazat és vörös homokkövekből faragott párkány vette közre a körítőfalat, amely elé állították a síroltárokat. 79 Az oltárok a körítőfal köveinél lazább szerkezetű mészhomokkövekből 80 készültek, s valószínűleg nem takarhatták a körítőfal párkányzatát. A 752, 106l-es számú medaillontöredékeket is elhelyezhették külön kő posztamenseken a körítőfal előtt, de azokat esetleg a körítőfalba is falazhatták (?). A negyedik fajta kőanyag apróra törött néhány darabja, a töredékek lelőhelye alapján, a bejárat felett elhelyezett márványtáblához tartozott. 82 A falazókövektől eltekintve és néhány vörös homokkőtömböt kivéve, a köveket összetörték, a nagyobbakat elszállították, a kisebb darabokat és szilánkokat a helyszínen hagyták.
