K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1996/4. (Veszprém, 1996)
K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai római kori halomsír kutatása
Ennek a fajta kőnyerési módnak az eredménye ezután megnehezítette az egykori állapot, különösen a feliratos kövek rekonstruálását. 83 A legtöbb kőtöredék - természetszerűleg - a körítőfal környékén került elő. Itt feküdt csaknem valamennyi faragott fehér töredék, míg a vörös apró köves, kőporos szintek (bontási törmelék) a sírkamra-dromosz, körítőfal közelében a befalazott vörös kövek kibontásával, átfaragásával hozhatók összefüggésbe. Ezt erősíti meg a K-i dromoszfal két 65-68x4950 cm-es vörösre színeződött lenyomta is. (11., 27/4. ábra) Az árkokban és szelvényekben megtalált töredékek katalógusba foglalását és a faragott tagozatok értékelését Christine Eitel végezte el. Az apróra törött és nagyon hiányosan megmaradt feliratok kiegészítése és értelmezése Fitz Jenőnek köszönhető. 8 Figurális ábrázolásokra (biztosan) összesen három kőtöredékből következtethetünk. Kettő ezek közül sírmedaillonhoz (22-23. ábra), egy pedig egy álló, feltehetőleg pallába, palliumba öltözött, kb. természetes nagyságú alakhoz, esetleg egy togás férfihez tartozhatott. (39/7. ábra) A ruha lecsüngő szárnyát bevésett vonalakkal tették még szemléletesebbé. 85 A sírmedaillionok minimálisan kétalakosak voltak, egyikük az irattekercses ábrázolások szokásos típusát képviseli. A külső keretek sokszögűek lehettek, de lehet, hogy csak az alsó harmadban szélesedtek ki szárnyszerűen. A KO 1 csapnyúlvány indítása nem elég felállítási módjuk meghatározásához. 86 A kőtöredékek közül Ch. Ertel a Nr. 230. követ (93. szelvény) egy sírmedaillon peremtöredékének gondolja, míg a Nr.639. kövön (96. szelvény) ruharedőt lát. 87 Ruharedőszerű faragást említ az ásatási napló a Nr. 792. (95. szelvény) és a Nr. 900. (92. szelvény) fehér faragványaival kapcsolatban. 88 Az újabb medaillonrészlet (Nr. 230.) egyik, jól meghatározható medaillonhoz sem csatlakozik törésfelülettel, így összetartozásuk, vagy egy harmadik sírmedaillon feltételezése, egyaránt lehetséges. A feltételezhető sírszobrok márványból és a Nr. 639-es töredék alapján, fehér mészhomokkőből vegyesen is készülhettek. Figurális ábrázolású töredékek 1. Sírmedaillon töredéke - Nr. 752. 89 (22. ábra) 2. Sírmedaillon töredéke - Nr. 1061. 90 (23. ábra) 3. Sírmedaillon ? peremtöredéke - Nr. 230. a 93. szelvényből, homorúan ívelő peremmel, mészhomokkő, 1 db. M: 16,5x11,5x5 cm 4. Ruharedö töredéke a 93. szelvény bolygatott rétegéből, palla-pallium, vagy toga lelógó szárnyának töredéke, hosszú vájatokkal, hosszanti kis hornyokkal, márvány, 1 db, M: 12,2x12,8 cm, Ltsz: 95. 1. 342. (37/7. ábra) 5. Ruharedö ? - Nr. 639. a 96. szelvényből, megmunkálási nyomokkal 91 mészhomokkő, 1 db, M: 15,5x15,5 4 cm 6. Ruharedöhöz hasonló töredékek -Nr. 792. a 95. szelvényből és Nr.900. a 92. szelvényből, mészhomokkő, 2 db. ŐSKOR (Ö) A balácai Likas-domb közelében a legközelebbi őskori lelőhely a Nagykúti-dúlő. Lengyeli kultúrába tartozó bütykös és közelebbről nem meghatározott (és valószínűleg nem megőrzött) oldaltöredékeket gyűjtöttek erről a lelőhelyről. Említést tesznek két, feltehetőleg innen származó kőbaltáról is. 9 A Nagykúti-dűlőben található az a nagy, 50 m-nél nagyobb átmérőjű, csaknem 3 m mély negatív objektum, amely a légi felvételeken, 93 ill. a szántóföldön, szabad szemmel is, jól látható. (6/c, 21. ábra) Az újabb terepbejárás 94 is igazolta a MRT 2. kötetében meghatározott őskori lelőhelyet. A római kori halom feltöltésének nagy része - minden valószínűség szerint - erről, a mára gödörként jelentkező területről történt meg, az őskori kerámiatöredékek, kőeszközök és állatcsontok a feltöltéssel kerültek - kerülhettek - a halomba. Római kori helyzetüket azután módosították az újabb (közép- és újkori) beásások. A leletanyagot részletesebben Regénye Judit tárgyalja. 95
