K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1996/4. (Veszprém, 1996)

K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai római kori halomsír kutatása

6. ábra. A balácai római villagazdaság és környéke az 1990. 03. 12-én készült légifelvételen (nyílt minősítésű): a - A fallal körülvett gazdasági központ a lefedett főépülettel, b - A feltárt római kori halomsír (Likas-domb)., c - Anyagnyerőhely. Abb. 6. Der römische Gutshof von Baláca und Umgebung auf der Luftaufnahme vom 12.03.1990 (offene Qualifizierung): a - Das mit einer Mauer umgebene Zentrum des Gutshofes mit dem bedeckten Hauptgebäude, b Freigelegtes römisches Hügelgrab (Likas-domb), c - Abbaugrube für Hügelaufschüttung feltételezésnek azonban ellentmondani látszik a veszprémi káptalan 1381. június 11-én kelt oklevele, amelyben megemlítik a vámosi Lyukas-hegyet, bár ez a határrész-megnevezés nemcsak a római halomsírra, hanem a falutól K-re fekvő dombra is vonatkozhatott.

13 A halomban előkerült Árpád- és középkori leletekből nyilvánvaló a temetkezőhely középkori bolygatása, amely elsősorban a halom D-i, DK-i negyedét érte. (25. ábra) Akkoriban látható lehetett még a bejárat körzete, a dromosz, a sírkamra szabadon álló falaival, vagy földdel borított, hangsúlyozott terepalakulataival. Laczkó Dezső lehetségesnek tartotta a balácai villa és a Likas-domb összetartozását. A kérdés eldöntését az ásatásoktól várta.

14 A veszprémi múzeum régészeti kataszterében a nemesvámosi adatok bejegyzése között a Likassal is találkozhatunk, sőt két kőbaltatöredéket