K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)

SŐRÉS LÁSZLÓ: A Nemesvámos, Baláca pusztán végzett régészeti célú geoelektromos mérésről

követ ástunk el. A négy felső görbén a két mérés különbsége látható (£). Amint ez várható is, eltérés azokra a pontokra adódik, ahol az érintett elektróda a léptetés során táp- vagy mérőelektródaként vesz részt a mérésben. A bal oldali a nyers, a jobb oldali a szűrt szelvény (szűrő: 0,25, 0,5; 0,25), a felső 1, az alsó 1,5 m-es behatolási mélységű. Alul egy találomra kiválasztott szelvényrészlet látható, meggyőzően mutatva, hogy a simító szűrés épp a szóbanforgó felszíni hatásokat tünteti el. A szelvényeken jelentkező nagyobb maximumok teljes egészében a felszín alatti nagyobb hatók indikációi. Még két jelenséggel kell foglalkoznunk, amely a kiértékelés során került előtérbe. Az első az anizotrópia, vagyis az a jelenség, amikor a keresztirányú szelvényeken mért ellenállásértékek a szelvények találkozási pontjaiban különböznek. Mivel a gerjesztő dipólok iránya egybeesik a szelvények irányával, nyilvánvaló, hogy eltérő irányítottság esetén a két, sőt három dimenziós szerkezetek felett más áramtér alakul ki, ebből adódóan eltérő ellenállás adódik ugyanazon mérési pont felett. Pl: a dipól irányával párhuzamos falak mentén az áram szinte akadálytalanul folyik, míg a dipólra merőleges falakba beleütközik az áram, ezért nagyobb ellenállást mérünk. így az anizotrópia jelensége némi tájékoztatást nyújt a falak irányítottságára vonatkozóan. Még egyszer szólunk az elválásról, amit nemcsak a már említett kőpadozatok okozhatnak. Egy romépület falának magassága rendkívül szeszélyesen változhat. Ha pl. a fal felső széle mélyebben található (jobban leomlott), a nagyobb behatolású mérés jobban érzékeli, és így nagyobb ellenállást kapunk. Ezek az okok nagyon esetlegesek és vizsgálatuk nem lehet a geofizikai mérések célja. Figyelmet szentelni rájuk csak nagyobb mérvű, szisztematikus előfordulásuk esetén érdemes. A nyers geofizikai szelvények rendkívül zajosak, kiértékelésük ilyen formában nehézkes lenne. A véletlenszerű zavarok kiszűrésére az eddigi tapasztalatok szerint egy 3-pontos konvoluciós szűrés megfelelő eredményt biztosít. Az alkalmazott simító szűrő koefficiensei: Némileg nehezebb feladat olyan szűrőt készíteni, amely az elmosódott képet adó ellenállás eloszlási térképből kiemeli azokat a hatásokat, amelyeket feltehetőleg falak, illetve fal jellegű építmények okozhatnak. Az általunk használt szűrési eljárás az elméleti modellből kapott és a mért szelvények keresztkorrelációjának felel meg. 7-pontos szűrőt készítettünk, amely a 2. ábra görbéjének normált és nulla összegűvé alakított megfelelője. A szűrő függvény: Anizotrópia és elválás A GEOFIZIKAI SZŰRÉS Szűrő tervezés 0,25,0,5,0,25.