Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1895-1896

KÁRPÁTI Kelemen: Sabariai emlékek és leletek

58 földmunkák alkalmával több régi falrészletre akadtak. Az egymást keresztező erős falmaradványok szomszédságában különféle oszlopszár-töredék, néhány oszloptalapzat és számos, töredékekben heverő ékitményes oszlopfő került elő oly helyzetben, a mely kétségtelenül a mellett bizonyit, hogy e területen hajdan diszes oszlopcsarnokos épület állott, melynek hosszú négyszög alakú és közel 420 • m. területű padozata egyszerű, szürke szinü kovakoczkákból készült mozaikkal volt kirakva. E mozaikréteg a föld szinétől ro5 m. mélységben halad tovább a ház telkét déli irányban határoló utczatest alatt és épp ez az oka, hogy egyelőre a továbbkutatás nem lehetséges ; de abból a körülményből, hogy a háztelek és az utczavonal határvonalán egy, terméskövekkel kirakott kut v. medencze találtatott, a mely rendszerint az ilyen épületek középpontját foglalta el, nem csekély valószinüséggel lehet levonni azt a következtetést, hogy a mozaikréteg épp oly szélességben vonul tovább a kövezett utczatest alatt, mint a minő szélesnek látszott a kiásott területen. A kút kávája 0*22 m. magasságban emelkedett ki a mozaikpadozat felett és oldalait szabályos, öreg szemcsés, fehér márványkoczkák alkották. A 2'4 m. mélyen fekvő kutfenéken még szivárgott a viz és a nedves, iszapos hulladék közül több rovátkos diszitésü agyagkorsó-töredék és egy bronzgyürü került felszínre. A mozaikpadozat nyugati oldalára három, 2"i—2-i m. hosszú és 0'25—0^25 m. magas lépcsőfok vezetett, a lépcső két oldalán egy-egy 0'8 m. átmérőjű, hengeralaku oszlopszék-töredék állott, talapzatukon gyűrűs diszitésekkel. Ily hengeralaku, gránitoszlop-töredék a faltörmelék között is nagyobb számban volt található. Talapzataik többnyire ép állapotban maradtak fenn és elhelyezkedésök után könnyen meg lehetett állapitani, hogy a terület 28'16 m. hosszú