Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1895-1896

MISKE Kálmán: Velemi szövőorsó gyűjteményem

43 előállítás finomságának mértéke szerint két osztályba lehet sorozni, de azon megjegyzéssel, hogy szoros határ vonalat a két osztály között nem vonhatunk, mert itt is, mint bárhol másutt az átmeneti alakokkal is foglalkoznunk kell. Az első osztályba sorolnám a durvább készitésü, alakra nagyobb és rendszerint diszités nélküli szövőorsókat, a melyek gyakorlati czélra szolgáltak. A másodikba a finomabb, gondosabb kivitelű, kisebb, alakra nézve tetszetősebb és diszitéssel ellátott szövőorsókat; rendeltetésök csupán diszitésre szorítkozott. Mindkét osztálynál két alosztályt állithatunk fel. Az elsőbe tartoznak: a) a lapos, széles alakúak, a középen nagy lyukkal, gömbölyített vagy lapos széllel. Kisebb edények fenekei, esetleg háló sulyok lehettek; b) a második osztályba sorolom a magasabb, kúp-, gömb- vagy gyöngyalakuakat, melyek között csucsjaikkal egymást érő kettős kupalakuak is találkoznak. Ez utóbbiak alakjuk után Ítélve bízvást szövőorsóknak tarthatók. A második osztályban ugyané formák fordulnak elő, csupán azzal a különbséggel, hogy ugy az a) mint b) alosztály alakjai gondosabb kivitelűek. Díszítéseik, rendkívül kicsiny alakjuk a mellett szólnak, hogy e tárgyak inkább csak czifraságok voltak. Minthogy mindenből kitűnik, hogy mint már előbb említettem volt, a prähistoricus ember a szövőorsónak belső becset tulajdonított, tán nem teljesen valószínűtlen az a következtetés, hogy a szövőorsó azon időkben a pénzt helyettesitette. Miért fordulnának elő például a V elemből való gyűjteményemben olyanok, melyek csakis háló sulyoknak képzelhetők, bár kitűnik nem egy bronzkori horogból és különösen egy már vaskori horogból, hogy annak idején jobb vízviszonyok lehettek a St.