Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1895-1896
MISKE Kálmán: Velemi szövőorsó gyűjteményem
44 Vit hegy lábánál, de hogy ott a prähistoricus korban tó lett volna, azt erősen kétségbe vonom. Tehát háló súlyra szükségük lakosainknak nem volt. Ha helybeli készitésü tárgygyal van dolgunk, ugy csupán csere czéljából készült, ha pedig idegen eredetű, akkor is csak mástárgyért került az St. Vit hegyi lakós birtokába. Beesőket és értéköket feltünteti az a körülmény, hogy egyik-másik oly gonddal készült, oly diszes, hogy nem képzelhető, miszerint készitője értéktelen tárgyra ily gondot forditott volna. Hogy a szövőorsót az Összes emiitett korokon keresztül mint pénzt helyettesitő érték-dolgot tekintsük, az aligha volna helyes, de hogy az a kőkorban és a bronzkor elején azt helyettesithette, tekintve az alakját és kezelhetőségét, az a több mind valószinü. Már a későbbi bronzkorban és például a Hallstadti korban, kétséget sem szenved, hogy ezen szerepe megszűnt, mivel ekkor a bronzkarika képezi a pénzt. Végre a fejlődöttebb La Téne kor már az ezüstöt és aranyt használja pénzverésre. Ezen korokban tehát a szövőorsót már csak gyakorlati használatra szánt vagy ékitő tárgynak tekinthetjük csupán. Hogy egy és ugyanazon leihely mily különféle nagyságú és formájú szövőorsót tár fel a kutatónak, az a mellékelt táblákból és az egész eddigi gyűjteményemet felölelő, alábbi méretekből is kitűnik. Az I. számú táblán gyűjteményem első osztályába sorolt szövőorsókból mutatok be néhányat, melyek közül az 5. és 7. ábrát alakjuknál fogva csupán hálósulynak tekinthetem. A g. ábrát pedig edényaljnak, mely utóbb fúratott ki. Ezen osztályba sorolt szövőorsók méretei a következők:
