Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1895-1896

SZÉCHENYI Rezső: Szent Vit hegye

38 A lépcsőzetesen emelkedő földsávoknak csak egy része áll eke alatt, a legnagyobb részét erdő borítja. Augusztus elején még igen sok burgonya s más vetemény lévén a földekben, főleg csak két parlagon heverő és egymás mellett párhuzamosan haladó szántóföldre voltam utalva, melyeknek keresztben való átvágása mindjárt az első tekintetre előnyösnek ígérkezett. így fúratott az első árok a hegy délkeleti oldalán, annak körülbelül 3/

4 magasságában, a csúcstól lefelé irányulva, 13 m. hosszúságban ugy, hogy a termésföldet mint az árok fenekét tekintve, a földsávok átmetszete mint egy-egy keskeny, hosszú háromszög tünt fel, mert a hegy csúcsához közelebb eső része sokszor csak 20 cm. vastagságú réteget, az alantabb eső rész egész 180 cm.-nyi kulturréteget mutatott. A termésföldet sürü erős kavicsréteg borítja, e felett fekszik a sok kővel kevert erős humusos talaj, mely, a hol ástunk, mindenhol egész a sürü kavicsig, egykori feldulatásnak jeleit mutatja, oly annyira, hogy természetes lerakodásnak maradványát sehol sem találtam. Eleinte több ilyen keresztmetszetet csináltam 40—40 cm.-nyi távolságban ; később a köztük fekvő talajt is felforgattuk, ugy, hogy a megvizsgált terület körülbelül egy fél holdat tesz ki. Igen feltűnők itt az égetési helyek, melyek néha igen sünien feküsznek egymás mellett, és egymás felett. Némelyeken egész tisztán látható, mily kezdetlegesek voltak: egyszerű simitott sár a földön, talán a kunyhó fenekén, körülöttük nagyon ritkán ugyan, de néha mégis került elő valami csekélység, a mi itt-ott egy következtetést is megengedett, mivel az egymás felett fekvő tűzhelyek közül természetesen a legalsók voltak a legrégiebbek. Hogy mily fajta lakások lehettek ezek, semmikép sem lehetett meg-