Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

KÁRPÁTI Kelemen: Olympia múltja és jelene

i8 négyesfogatu, két kerekű harczi szekeret használtak, melyek előrésze félkör-alakban záródott, hátulsó részök pedig nyilt volt. És valamint a lovakat nem maguk a tulajdonosok, hanem az e czélra bérelt gyakorlott lovászok lovagolták, épp igy nagy ritkaság volt, ha maga a tulajdonos hajtotta a versenykocsi elé fogott lovakat. A jutalmat sem a tulajdonos, sem a kocsis, hanem az nyerte el, a ki a lovakat idomitotta és begyakorolta ; bár a győzelem dicsőségében amazok is osztozkodtak, sőt a versenyzőkre nézve már maga az a körülmény is kitüntető volt, hogy neveik szerepeltek, s hogy lovaik lefoglalhatták egy részét azon óriási érdeklődésnek, melylyel ezeren és ezeren lesték a játékok kezdetét és kisérték azok befolyását. Amint megharsantak a kürtök, és láthatóvá lett az érczsas emelkedő alakja, és meghallatszott, a szilajul rohanó lovak dübörgése, megélénkültek a padsorok : az öröm hangos nyilvánulásai, a lelkesedés kitörései elnyomták a bukottakkal együtt érzők kifakadásait, elnémitották a részvét hangjait ; ki törődött volna ilyenkor azokkal a szerencsétlenekkel kik a versenypálya fordulójánál vérökkel, nem ritkán életökkel adóztak szertelen buzgalmukért ? A görög szekérversenyek hü képét hagyták ránk az irók, főleg Homéros és Sophocles ; amaz Patroclos temetésénél szól róluk, ez Electra czimü müvében következő rajzukat adja : »Majd rendbe álltak, miként a harczbirák Tűzték ki sors szerint a szekerek helyét, S az érczkürtnek szavára elszáguldtanak, A méneket biztatva és a zabolát Rángatva; a dübörgő szekerek zaja Betölté az utat egész; magasra szállt