Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

KÁRPÁTI Kelemen: Olympia múltja és jelene

29 tárgyak kötik le figyelmünket. Istenszobrok, ép példányokban és töredékekben, az istenek és hérosok mythosait jelző domborművek, kisebb-nagyobb becsű művészi alkotások a görög anyag- és ércztechnika különböző korszakaiból. E szekrény mögött, a terem északi részén áll Nikének, a győzelem istennőjének pentelei márványból faragott gyönyörű szobra. A Zeüs-templom diszét képezte, és mint a talapzatán olvasható felirat hirdeti, Kr. e. 420 körül került ki Paionios vésője alul. A nyaktól a lábhegyig 1.74 m. magas alak repülésre kész helyzetben emelkedik ki a három oldalú talapzatból, melynek csak felső része eredeti. Töredezett szárnyai hiányzó részei gipszből vannak helyreállitva. Öltönye, mely bal mellét szabadon hagyja, az övön alul apró ránczokban borul csipőjére ; hosszú alsóruhája, mely hátul széles ivbe hajlik, oly szorosan tapad testéhez, hogy szép idomai egész tisztán tűnnek elénk. A fő és karok hiányzanak ; de ezek nélkül is bámulatot kellt a szobor életteljes elevenségével és művészi ruházatával. A szoborral szembenálló oszlopos bejárat egy kisebb terembe vezet, melyben a görög plasztika egyik legszebb remeke, az olympiai kincsek legbecsesebb példánya, Praxiteles Hermes-e van elhelyezve. 1878 május hó 7-én találták a Heraion északi hajójának második és harmadik oszlopai között, még pedig nagyon megcsonkitott állapotban. Hiányai a később napfényre került leletekkel meglehetősen kiegészíttettek, de a jobb kar alsó része, az alsó lábszárak a térdtől a bokáig, az egyik lábfő és a támaszul szolgáló fatörzs egy része nem volt megtalálható. Maga Hermes balkarjával egy fatörszre támaszkodva, öltöny nélkül, az ifjúi szépség egész teljességében áll előttünk. v