Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

KÁRPÁTI Kelemen: Olympia múltja és jelene

20 Mielőtt a versenyek szemlélésére indulnánk, nézzünk körül a régi Olympia földjén és vegyüljünk bele abba a tarka sokaságba, mely az ünnepekre Oiympiába özönlött. Az egész Görögország, sőt több, az egész görögül beszélő világ szabad emberei adtak itt egymásnak találkozót ; aki nem félt az ut fáradalmaitól, vagy akit vagyoni helyzete vissza nem tartott, az résztvett az olympiai ünnepeken. A legnagyobb államférfiak, a hadvezérek, a költők és bölcsek az egyszerű polgárok soraiban nézték végig a versenyeket, és érdeklődésüket nem lankasztotta sem a nyár izzasztó heve, sem a felszálló porfelhő ; szivesen tűrték a szomjat, türelemmel viselték el a nyüzsgő embertömeg szorongatásait. Nőket hasztalanul keresünk a padsorokon ; ők nem vehettek részt az ünnepeken. Azok is, kik férjeik, fivéreik vagy fiaik kíséretében jöttek, csak az Alpheios túlsó partján üthettek sátorokat. A nézők tömegéből kiváltak a versenyzők és a komoly tekintetű versenybírák. Versenyképes volt minden szabad születésű, szeplőtelen jellemű görög, ki a versenyekben való jártasságát és a megkívánt előgyakorlatok végzését a versenybírák előtt igazolta. A versenybírák — hellanodikai — az elisiek közül sorsolás utján választott 4—10 tagból álló testületet képeztek. Valamint a versenyzőknek az ünnepély előtt harmincz napon át gyakorlatokat kellett tartaniok Elis városában, a versenybírák is tiz hónapon keresztül készültek hivatalukra, a versenyszabályokat tanulván a nomophylakes vezetése alatt. Amint pedig a versenyek ideje elérkezett, megjelentek a beuleutérionban és Zeüs Horkios oltára előtt letették hivatalos esküjöket. Feladatuk volt a versenyek és az ezekkel