Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894

KÁRPÁTI Kelemen: Olympia múltja és jelene

21 együttjáró ünnepségek rendezése, a versenyzők előleges megvizsgálása és a gymnasiumban folyó előgyakorlatok felett való felügyelet. Őrködtek a versenyszabályok pontos megtartása felett, pénzbirsággal és testifenyitékkel büntették azok megsértőit, és ami legfőbb, itélőszékök döntötte el a versenyek sorsát. Az ünnepélyek tartama időszakonkint változott. Kezdetben egy nap is elég volt ; később, midőn a versenyek különféle fajai életbe léptek, a versenyjátékok 5—8 napig is eltartottak. Öt napra vévén fel az ünnep tartamát, az egyes napok eseményei következőleg foglalhatók Össze. Az első nap kora reggelén megkezdődött a küldöttségek theoriai — diszes felvonulása, melynek fényét az egyes államok és városok versenygése rendkivüli módon emelte, ugy hogy e pompás felvonulás gazdagon szerszámozott lovaival, diszitett kocsijaival és értékes győzelmi jelvényeivel már maga érdekes látványt nyújtott az összesereglett közönségnek. A felvonulás végeztével, amint a körmenet kapuja az Altis ligetbe érkezettek mögött bezárult, következett a Zeiis-oltáron bemutatott nagy áldozat, az ünnep valódi kezdete. Az ezután következett szünet alatt a versenybírák összejöttek a bouleutérionban, bemutatták a szokásos sertésáldozatot, vizsgálat alá fogták a versenyzőket, akik Zeüs Horkios oltára előtt esküvel erősítették meg vallomásaikat. Ennek végeztével bíbor-palástban, fejökön babérkoszorúval a versenyzőket a stadiumra vezették. A versenyzők egyenkint vonultak végig a pálya-téren és a velők lépdelő hirnök mindegyiknek kihirdette nevét és hazáját, éles hangon hiván fel a közönséget a versenyzők ellen emelhető kifogásai