Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

CSUDAY Jenő: A honfoglalás éve

77 demlő adatot, ha az illető krónikás akár hatáshajhászás, akár vallásos buzgóság által vezettetve oly elbeszéléssel toldotta is meg adatát, a mely a dolog lényegéhez nem tartozik. Senki sem fogja másnak, mint hatáshajhászásnak nevezni ezt a nagyítást: „éjjel lett a hatodik órában és a csillagok megjelentek." A második mondata pedig : „És dörgött és szélvész támadt és villámlott, úgy, hogy a forum lépcsőin hét ember égett el" valóságos költemény. Úgy irja le a természeti tüneményeket, mintha ezek a napfogyatkozásnak következményei, azzal összefüggésben álló tünetek volnának, pedig ezen természeti tünemények és a napfogyatkozás között semmi összefüggés nincsen. A sürü fellegekkel végbe menő égiháború ugyan nagyon alkalmas arra, hogy a sötétséget növelje, csakhogy akkor, ha a láthatárt terhes felhők borítják, hogy láthatták meg a napfogyatkozást, a csillagokat ? Nagyon laikus embernek kell annak lenni, ki az ily állítás tarthatlanságát azonnal föl nem ismeri és éppen ezért a tudósítás ezen részét nem másnak, mint hatáshajhászásnak és túlzásnak kell minősítenünk. Mi marad tehát meg az egész tudósításból? E három szó : „Napfogyatkozás állott be." Helyes volna-e tehát e három szótól, mely történelmi bizonyító erővel bir, megvonni a hitelességet, mivel költött dolgokkal van fölékítve? Sokáig senki sem akart e tudósítással foglalkozni, mert e három szóba foglalt igazságot elnyomta a költemény és így az egész egyenlő értékre szállíttatott le ; de Salamon Ferencz éles szeme meglátta a különbséget s hogy e három szónak hitelességét elismerte, az bizonyítja legjobban, hogy Lakits Ferencz urat még 1883-ban rávette a fárasztó munkára, a melylyel csak a nagyváradi gyűlés idejére készült el. GEORGIUS MONACHUS által jelzett napfogyatkozás tehát 891. aug. 8-án volt. Ennél többet Georgius tudósításából nem is meríthetünk ; még azt sem tudjuk meg tőle, hogy ugyanezen esztendőben volt-e a bolgár-görög