Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

CSUDAY Jenő: A honfoglalás éve

78 és a bolgár-görög-magyar háborü vagy talán a következő évben? Éppen Salamon Ferencz az Annales Fuldenses két évszámából, a háború okából, magából a két hadjáratból azt következteti, hogy itt két évig tartó háborúról van szó; ha a bolgár-görög háború a napfogyatkozás évében volt, akkor ennek csak első évét jegyezte föl GEORGIUS MONACHUS, melyik volt a második év, utána ki tudná megmondani ? Ha két évig tartott s a bolgár-görög háború éve a 891 -iki, akkor nagyon valószinü, hogy a 892-iki a második év, de bizonyos-e ez GEORGIUS MONACHUS adata alapján? Hogy az ily nagyon valószinü dolgok mennyire bizonyosak, legjobban az tünteti föl, hogy Salamon Ferencz, Pauler Gyula egész határozottan más évet állítottak a bolgár-görög háború éve gyanánt és az ezt követő évet mondták a honfoglalás évének; most pedig, hogy GEORGIUS MONACHUS adata megfejtetett, kénytelenek mindkettőt odahagyni. Alább látni fogjuk, hogy egy más adat, nem Georgius Monachusé, arról győz meg bennünket, "hogy a bolgár-görög és bolgár-görög-magyar hadjárat egy évig tartott. GEORGIUS MONACHUS tudósítása tehát csupán arról győz meg bennünket, hogy e hadjárat a napfogyatkozás előtt nem volt; az alább említendő adat szerint pedig e hadjárat éve és a napfogyatkozás éve egy, ez tehát a 891-iki. Ezt az évszámot Lakits Ferencz urnák köszönhetjük, ezzel együtt neki azt a következtetést is, mely a „Természettudományi Közlönye-ben megjelent közleményének utolsó két bekezdésében bocsátott világgá, a mely következtetés vajmi keveset különbözik Georgius Monachus következtetésétől és tarthatatlan állításától, csak nem oly feltűnő. Hogy sokkal jobb lett volna, ha Lakits Ferencz ur megmarad a számítás határai között és nem lép a történelem mezejére és e téren azonnal nem korhol és nem ad tanácsot, azt a következőkben mutatom ki. Az utolsó előtti bekezdésben szó szerint ezeket irja: „Azt hiszem, kétségtelenül kimutattam, hogy a ma-