Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

CSUDAY Jenő: A honfoglalás éve

54 hogy a három szaktudós megfogja határozni a honfoglalás évét. Azok azonban, kik hazánk e szakának történelmével, az erre vonatkozó kutforrásokkal megelőzőleg már tüzetesen foglalkoztak, kik az erre vonatkozó tanulmányokat figyelemmel kisérték, a Történelmi Bizottság amaz eljárása folytán, hogy a nevezett szaktudósokat nem egy második bizottságba küldte ki, hanem ezektől csak véleményt kért, eleve tudhatták azt, hogy a magyar nemzet várakozása hazánk első tudományos intézete által kielégítve nem lesz. De éppen ezen körülménynél fogva ezek, a hivatottak, még nagyobb érdeklődéssel várták az eredményt, annál is inkább, mert napjainkban a csalódások könnyen bekövetkezhetnek. Csalódtak azok, kik azt hitték, hogy daczára a kiküldött szaktudósok eddig hangoztatott egymástól eltérő véleményének, mégis megegyezhetnek, mert ők nemhogy közeledtek volna egymáshoz, hanem egymástól még inkább elfértek. A ki nem elégített közvélemény ez eredménytelenség fölött boszankodott s nem egyszer lehetett hallani oly megjegyzés jket, a melyek kicsinylését képezték a történettudománynak. Ekkor már bizalmatlanul fogadták ama dolgozatokat is, melyek az ezredév feltüntetése érdekében ez után megjelentek s a bizalmatlanságot már az által is indokoltnak hitték, mert egyetértésre a történetirók még ez után sem jutottak. Pedig éppen e bizalmatlanság volt oka annak, hogy e kérdés tisztázása elodáztatott, mert mig e bizalmatlanság eleve megsemmisítette a „Millenarium" érdekében támadt tudományos mozgalom hatását; másrészt magokat a történetírókat is elidegenítették e kérdésben teendő további kutatástól. Az irók és olvasók között volt azonban még is egy érintkező pont, a melyet mindannyian elfogadtak, nevezetesen: az ezredik év megjelelése csak a bolgár hadjárat évének meghatározása után lehetséges, mint a mely a magyarok bejövetelét megelőzte. A bolgár há-