Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

BURÁNY Gergely: Egy savariai Sarkophag

Egy savariai Sarkophag. & Ip^Lz ember vadságának azon állapotában, a melyben az a történelem színpadán sokszorosan fellépett, rendesen csak a halál szemlélésekor jutott öntudatához. Az első sír, melyet az ember a hozzátartozói számára készített, volt első lépése a művelődéshez. A népek műveltségének, vallás-erkölcsös gondolkodásának összes szálai a síremlékek felállítására vezethetők vissza. A hajdankor ugyancsak a sírok által szól legérzékenyebben az utókorhoz. A kereszténység a sírok mellett lépett a klassikus ókor művészi fejlettségének sorába és a síremlékekhez kötötte egy részét azon művészi alkotásainak, melyek ason időből reánk maradtak. A pogány római ember a vallási és művészi felfogásainak közepette saját korának világában élt, mélyebb sejtelmének csak egyes csillámai engedének bepillantást azon jövőbe, mely a keresztény ember előtt erős hite és boldogító reményének teljes világításában jelenik meg. A pogánz római és a keresztény vallásnak eme jellege nyilvánul a legrégibb sarkophagokon. Mig a pogány a művészi alakításhoz való motivumait, melyeket a síremlékeken kifejezett, a természetből és mythosból