Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

KÁRPÁTI Kelemen: Jupiter Imperator

38 szobrai, sem képei nem voltak; mert irtózott még a gondolattól is, hogy a felette örködő magasabb lényt érzéki alakban tisztelje. A külvilág tüneményeinek félremagyarázása és a szomszéd népekkel való szorosabb érintkezés csak később terelték le a monotheismus útjáról azon irányba, amely az erkölcsi és anyagi világ jelenségeinek istenítésére és az idegen, főleg a görög világnézet szolgai utánzására vezetett. Ily módon a római ember számtalan istentől látta magát körülvéve, áhitata majd az egyik, majd a másik felé fordult; de tisztelete és hódolata legnagyobb részét azon isteni fölénynek szentelte, melynek hatalmával az erkölcsi és anyagi világrend úgyszólván mindennemű nyilvánulásában lépten-nyomon találkozhatott. A mythos az epithetonok egész seregével ruházza fel Jupitert, az istenek és emberek atyját, mindegyikkel mintegy megjelelvén a kört, melyet feltétlen hatalma betölt. Benne találjuk megeszményesítve az erkölcsiséget, vallásosságot és igazságot, mely capitoliumi trónját meg ossza a hűséggel és becsületességgel — fides. — Az ég és levegő feltétlen ura, világosságot áraszt a földre — diespiter, lucetius —, az ő ajándéka a jótékony eső — pluvius —, menydörgéssel és villámlással adja tudtul jóakaró figyelmeztetéseit és királyi haragját — tonans, fulgurator. — Népének győzelmet ad — victor —, őrködik a latinok összetartása felett — latiaris. — Ő az á'lam legfőbb védője, s mint eszményi államfő Jupiter Optimus Maximus és Rex néven a nemzeti főisten, kinek capitoliumi cultusa körül, mint középpont körül, keletkezett és fejlődött ki később az egész római cultus. Államvédő és fentartó hatalmáról tanúskodik az Imperator jelző is, mint akinek nevében a római nép elöljárói és főbb tisztviselői hatalmukat gyakorolták. Mint Jupiter Imperator eredetileg nem rőmai, hanem latin isten, kinek tiszteletét T. guinctius Cineinnatus