Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

KÁRPÁTI Kelemen: Jupiter Imperator

39 honosította meg Rómában, magával hozván a leigázott Praenestéből annak szobrát, melyet később a capitolinus hegy szentélyében helyeztek el. A nagy politicai eszme, mely a capítoliumi Jupiter Imperatorban nyert kifejezést, csakhamar általánossá tette ez isten tiszteletét egész Italiában, majd elterjedt a provinciákban is, úgy hogy a később roppant terjedelmű római birodalom majd minden pontján találhatók nyomok, melyek a meghonosodott különféle római vallási intézmények és szokások közt Jup. Imperator tiszteletére is rávezetnek. Erre vall az az érdekes és régiségtárunkban elhelyezett lelet is, mely a mult év tavaszán szántás alkalmával Királyfalván (Vasmegye) találtatott, s amely kétségen felül megerősít azon meggyőződésünkben, hogy a Savariában letelepült claudiusi nemzetség Rómából Jap. Imperator tiszteletét is magával hozta. A lelet, mint az évkönyvünk függelékében közölt ábra mutatja, Jup. Imperator szobra. A 9 5 cm. magasságú, gazdagon aranyozott sárga rézből készült szobor szembeötlő hiányai daczára is alaposan tartható Jup. Imperator szobrának, mivel ha e hiányokat képzeletben kiegészítjük, a Commodus császár érmein levő s Jup. Imperatort jelképező képek és e szobor között semmi különbséget sem találunk. A fejalkotás, az arczvonalak határozottan Jupiteréi. A jobbkézben csak töredéke van a lándzsának. A balkar keskeny chlatuyst taft, a balkézfő csonka és hiányzik belőle a valószínűleg nagyonis törékenynek alkotott villám. A test egészen meztelen, a balláb előrehajló lépő állásban van. Az a körülmény, hogy a szobor alakja és a Commodus pénzeken levó Jup. Imperator egy és ugyanaz, s hogy a későbbi császárok pénzein és érmein egyre ritkább a Jup. Imperator alak, nagy valószínűséggel arra enged következtetni, hogy Jup. Imperator kultusa Commodus idejében már nagyon el lehetett terjedve Panonia lakosai között, s főleg Királyfalva vidékén, mint a mely